ÖRÖKSÉG Páratlanul izgalmas irategyüttest tett hozzáférhetővé az izraeli nemzeti könyvtár: digitalizálták a Sínai-félszigeten lévő Szent Katalin-kolostor kéziratgyűjteményéről készített mikrofilmes anyagot. A ma Egyiptom területén található görög ortodox kolostor, amelyet 550 körül alapítottak, a világ egyik legrégebbi, folyamatosan eredeti feladatkörében működő kolostora, a szintén a 6. században létesített könyvtára pedig ugyancsak ezzel a jelzővel büszkélkedhet. A kolostor 2002 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján, ugyanis azon a helyen áll, ahol a zsidó–keresztény hagyomány szerint Mózes megkapta a tízparancsolat tábláit, emellett a könyvtárában szereplő több mint 3300 példányt számláló korai kódex- és kéziratgyűjtemény felbecsülhetetlen értékű. Az anyagot már az 1950-es években elkezdték fotókon archiválni: ekkor egy amerikai team közel 1700 kéziratot vett mikrofilmre. (Ezek elérhetők a washingtoni Library of Congress honlapján.) A fennmaradó részre az izraeli tudományos közeg figyelt fel, és az ortodox egyház engedélyével létrehozott projekt keretében, a hatvanas évek végén meg is kezdték a kimaradt anyag mikrofilmre rögzítését. Mára azonban a mikrofilmek sérülékennyé váltak, így az izraeli kutatók úgy döntöttek, hogy beszkennelik ezeket, és mindenki számára elérhetővé teszik a kolostor teljes anyagának körülbelül a felét kitevő kollekciót.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
