ŰRTÁVCSŐ Többszöri halasztás után végre sikeresen útjára indult a James Webb űrtávcső: a NASA, valamint az európai és a kanadai űrügynökségek közös projektje (mely számos vélemény szerint a Földön valaha előállított legkifinomultabb civil űreszköz) több mint húszévnyi tervezést és építést, valamint több mint egy évtizedes halasztást követően végül 2021. december 25-én elindult a világűrbe. A James Webb-űrtávcsövet a francia guyanai Kourou városa melletti, Egyenlítőhöz közeli űrközpontból indulva egy Ariane–5 hordozórakéta állította pályára a Földtől 1,5 millió kilométerre lévő célja felé. Ez az egyik legnagyobb várakozással övezett új csillagászati eszköz, amely működése során átformálhatja a világegyetemről alkotott képünket. Az űrtávcső a Nap–Föld-rendszer L2 Lagrange-pontjának környezetében fogja a munkáját végezni – oda nagyjából egy hónappal a felbocsátása után fog megérkezni. Ez az a pozíció, ahol az űreszközt a Nap és a Föld közös gravitációs ereje pontosan a Földdel azonos, egyéves keringési periódusra készteti, így a távcső a Földről nézve mindig nagyjából a Nappal átellenes irányban fog elhelyezkedni. A távcsőről nézve pedig egyetlen nagy árnyékolóernyővel egyszerre tudják kitakarni a három legzavaróbb égitestet: a Napot, a Földet és a Holdat.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
