Egy hét kultúra 2022/14.

  • Narancs
  • 2022. április 6.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

BESTIÁK Hieronymus Bosch megérkezett a Szépművészeti Múzeumba, ez pedig olyasmi, ami miatt tényleg érdemes volt várni a tavaszt. A Menny és pokol között. Hieronymus Bosch rejtélyes világa című, április 9. és július 17. között nyitva tartó kiállítás már csak amiatt is rendhagyó lesz, hogy a régióban az elmúlt fél évszázadban nem volt ennyire átfogó bemutatója a németalföldi festő műveinek, ismert festményeinek közel felét, tíz művét láthatjuk. A 15. és a 16. század fordulóján alkotó Bosch megérdemli a lelkesedést, festményein az emberi bűnök és tulajdonságok allegorikus alakjai jelennek meg, démonok, félig ember-, félig állatalakok, amelyek hihetetlen fantáziáról adnak tanúbizonyságot. Képeinek szürrealizmust megihlető ikonográfiája és összetett szimbólumrendszere máig munkát ad a kutatóknak. Alkotásai a középkor és újkor egyszerre zűrzavaros és izgalmas átmenetének lenyomatát adják, amikor éppen megingóban vannak a biztosnak hitt vallási rendszerek, és fellendülnek a boszorkányüldözések. Víziók és misztikum, vagy lényeglátás és szatíra? Ez a két megközelítés fonódik össze Bosch műveinek értelmezésében. A szombaton nyíló kiállítás viszont a hírek szerint igyekszik mindent megadni ahhoz, hogy mi magunk dönthessünk erről. A tárlaton hét szekcióban, 90-nél is több – együttesen nagyjából egymilliárd eurós biztosítási értékű – alkotáson keresztül vezetnek végig minket Bosch életművének teljes kontextusán, megmutatva azokat a műalkotásokat és írott forrásokat, amelyek befolyásolták művészetének alakulását. A kiállítás egyik központi darabja, Bosch Bolondok hajója című, a Louvre-tól kölcsönkapott képe már szerdán megérkezett a Szépművészetibe. Emellett láthatjuk még többek között a brugge-i Utolsó ítélet-triptichont, a New York-i Metropolitan Museumból érkező Királyok imádását és a Frankfurtból kölcsönzött Ecce homót is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.