Egy hét kultúra 2022/14.

  • Narancs
  • 2022. április 6.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

BESTIÁK Hieronymus Bosch megérkezett a Szépművészeti Múzeumba, ez pedig olyasmi, ami miatt tényleg érdemes volt várni a tavaszt. A Menny és pokol között. Hieronymus Bosch rejtélyes világa című, április 9. és július 17. között nyitva tartó kiállítás már csak amiatt is rendhagyó lesz, hogy a régióban az elmúlt fél évszázadban nem volt ennyire átfogó bemutatója a németalföldi festő műveinek, ismert festményeinek közel felét, tíz művét láthatjuk. A 15. és a 16. század fordulóján alkotó Bosch megérdemli a lelkesedést, festményein az emberi bűnök és tulajdonságok allegorikus alakjai jelennek meg, démonok, félig ember-, félig állatalakok, amelyek hihetetlen fantáziáról adnak tanúbizonyságot. Képeinek szürrealizmust megihlető ikonográfiája és összetett szimbólumrendszere máig munkát ad a kutatóknak. Alkotásai a középkor és újkor egyszerre zűrzavaros és izgalmas átmenetének lenyomatát adják, amikor éppen megingóban vannak a biztosnak hitt vallási rendszerek, és fellendülnek a boszorkányüldözések. Víziók és misztikum, vagy lényeglátás és szatíra? Ez a két megközelítés fonódik össze Bosch műveinek értelmezésében. A szombaton nyíló kiállítás viszont a hírek szerint igyekszik mindent megadni ahhoz, hogy mi magunk dönthessünk erről. A tárlaton hét szekcióban, 90-nél is több – együttesen nagyjából egymilliárd eurós biztosítási értékű – alkotáson keresztül vezetnek végig minket Bosch életművének teljes kontextusán, megmutatva azokat a műalkotásokat és írott forrásokat, amelyek befolyásolták művészetének alakulását. A kiállítás egyik központi darabja, Bosch Bolondok hajója című, a Louvre-tól kölcsönkapott képe már szerdán megérkezett a Szépművészetibe. Emellett láthatjuk még többek között a brugge-i Utolsó ítélet-triptichont, a New York-i Metropolitan Museumból érkező Királyok imádását és a Frankfurtból kölcsönzött Ecce homót is.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Candide és az elveszett objektivitás

Politikai irányultságuktól függetlenül a legtöbb összeesküvés-elméletet hasonló intellektuális impulzusok mozgatják: valamilyen rejtett igazság felfedése (általában vélt vagy valós igazságtalanság eltörlése céljából), és a hatalom/elnyomás forrásának egy jól beazonosítható (és célba vehető) pontba tömörítése.

A bomlás virága

1990, Kijev, a Szovjetunió az utolsókat rúgja, egyesek már tudni vélik, mások elképzelni se, de a „kommunizmus” szót már senki ki nem ejti a száján – talán a hősnő kitüntetésekkel dekorált nagypapája szóba hozná („Elvtársak! Kedves barátaim!”), de senki nem figyel köszöntőjére.

Mi történik a föld alatt?

A Nemzeti Nagykönyvtár könyvkiadói részlegén szolgálatot teljesítő Becsey Gergely egy emberi füldarabot talált az egyik könyvszállító kocsi platóján, majd a szintén könyvtáros barátjával, Zoltánnal nyomozni kezdenek.