Egy hét kultúra 2022/14.

  • Narancs
  • 2022. április 6.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

BESTIÁK Hieronymus Bosch megérkezett a Szépművészeti Múzeumba, ez pedig olyasmi, ami miatt tényleg érdemes volt várni a tavaszt. A Menny és pokol között. Hieronymus Bosch rejtélyes világa című, április 9. és július 17. között nyitva tartó kiállítás már csak amiatt is rendhagyó lesz, hogy a régióban az elmúlt fél évszázadban nem volt ennyire átfogó bemutatója a németalföldi festő műveinek, ismert festményeinek közel felét, tíz művét láthatjuk. A 15. és a 16. század fordulóján alkotó Bosch megérdemli a lelkesedést, festményein az emberi bűnök és tulajdonságok allegorikus alakjai jelennek meg, démonok, félig ember-, félig állatalakok, amelyek hihetetlen fantáziáról adnak tanúbizonyságot. Képeinek szürrealizmust megihlető ikonográfiája és összetett szimbólumrendszere máig munkát ad a kutatóknak. Alkotásai a középkor és újkor egyszerre zűrzavaros és izgalmas átmenetének lenyomatát adják, amikor éppen megingóban vannak a biztosnak hitt vallási rendszerek, és fellendülnek a boszorkányüldözések. Víziók és misztikum, vagy lényeglátás és szatíra? Ez a két megközelítés fonódik össze Bosch műveinek értelmezésében. A szombaton nyíló kiállítás viszont a hírek szerint igyekszik mindent megadni ahhoz, hogy mi magunk dönthessünk erről. A tárlaton hét szekcióban, 90-nél is több – együttesen nagyjából egymilliárd eurós biztosítási értékű – alkotáson keresztül vezetnek végig minket Bosch életművének teljes kontextusán, megmutatva azokat a műalkotásokat és írott forrásokat, amelyek befolyásolták művészetének alakulását. A kiállítás egyik központi darabja, Bosch Bolondok hajója című, a Louvre-tól kölcsönkapott képe már szerdán megérkezett a Szépművészetibe. Emellett láthatjuk még többek között a brugge-i Utolsó ítélet-triptichont, a New York-i Metropolitan Museumból érkező Királyok imádását és a Frankfurtból kölcsönzött Ecce homót is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.