Egy hét tudomány 2022/14.

  • Narancs
  • 2022. április 6.

Interaktív

Rövid hírek: sivatag, genom, metán...

CSILLAG Egy olyan csillagot fényképezett le a NASA Hubble űrteleszkópja, amely már az univerzum keletkezése utáni első milliárd évben is létezett – ezzel pedig a valaha látott legtávolabbi csillagot sikerült megörökíteni. A felfedezéssel, amelyet a Hubble RELICS (Reionization Lensing Cluster Survey) felmérési programja során gyűjtött adatoknak köszönhetnek, s amelyről a Nature-ben számoltak be a kutatók, hatalmasat sikerült visszaugrani az időben. Az előző rekorder csillag (amelyet 2018-ban azonosított be a Hubble) az univerzum keletkezése után körülbelül 4 milliárd évvel létezett. Az új rekorder olyan messze van tőlünk, hogy a fényének 12,9 milliárd évre volt szüksége ahhoz, hogy elérje a Földünket. A legkisebb objektumok, amelyeket eddig ilyen távolságban sikerült megfigyelni, korai galaxisokba ágyazott csillaghalmazok voltak. Általában ilyen távolságban teljes galaxisok is mindössze apró, elkent foltoknak tűnnek a bennük található csillagok millióinak összeolvadó fénye miatt. Az új rekorder csillag galaxisa (Sunrise Arc) a gravitációs lencsehatásnak köszönhetően hosszú, holdsarló alakúra torzult. A kutatók egy extrém módon felnagyított csillagot (WHL0137-LS) is felfedeztek benne, ez az Earendel nevet kapta, ami óangol nyelven hajnali csillagot jelent.

 

SIVATAG A sivatagok a felszínükön keresztül be-, illetve kilélegzik a vízpárát – állítja egy francia és amerikai kutatókból álló csoport, amely szerint a sivatagok jóval kevesebb nedvességet párologtatnak el, mint azt korábban gondolták a kutatók (tanulmányuk a Journal of Geophysical Research: Earth Surface-ben jelent meg). Az általuk kifejlesztett talajszondák számtalan szenzorjuk segítségével óriási térbeli felbontásban érzékelik a sivatagi talaj fizikai jellegzetességeit, így egészen kis mennyiségű vizet is képesek detektálni az apró sivatagi homokszemcséken. A kutatók alapvetően azért kezdték vizsgálni a homokdűnék víztartalmát, hogy megértsék, mely művelt földek változnak idővel sivataggá. A vizsgálatok során kiderült, hogy a homokdűnék feletti szél váltja ki a nyomáskülönbség okozta egyensúlytalanságokat – utóbbiak miatt a légmozgás behatol a homokszemcsék közé, majd távozik is onnan. Ez teszi lehetővé, hogy – dacára az ultraszáraz környezetnek és a hatalmas nappali forróságnak – mikrobák éljenek a homok mélyén.

 

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.

„Nem volt semmi másuk”

Temették már el élve, töltött napokat egy jégtömbbe zárva, és megdöntötte például a lélegzet-visszatartás világrekordját is. Az extrém illuzionista-túlélési-állóképességi mutatványairól ismert amerikai David Blaine legújabb műsorában körbejárja a világot, hogy felfedezze a különböző kultúrákban rejlő varázslatokat, és a valódi mesterektől tanulja el a trükköket. 

Játék és muzsika

Ugyanaz a nóta. A Budapesti Fesztiválzenekarnak telefonon üzenték meg, hogy 700 millió forinttal kevesebb állami támogatást kapnak az együttes által megigényelt összegnél.

A klónok háborúja

Március 24-én startolt a Tisza Párt Nemzet Hangja elnevezésű alternatív népszavazása, és azóta egyetlen nap sem telt el úgy, hogy ne érte volna atrocitás az aktivistákat.

Hatás és ellenhatás

  • Krekó Péter
  • Hunyadi Bulcsú

Az európai szélsőjobb úgy vágyott Donald Trumpra, mint a megváltóra. Megérkezik, majd együtt elintézik „Brüsszelt” meg minden liberális devianciát! Ám az új elnök egyes intézkedései, például az Európával szemben tervezett védővámok, éppen az ő szavazó­táborukat sújtanák. Egyáltalán: bízhat-e egy igazi európai a szuverenista Amerikában?

„Egy normális országban”

Borús, esős időben több száz fő, neonácik és civilek állnak a Somogy megyei Fonó község központjában. Nemzeti és Mi Hazánk-os zászlók lobognak a szélben. Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője és Toroczkai László, a szélsőjobboldali párt elnöke is beszédet mond. A résztvevők a lehangoló idő ellenére azért gyűltek össze szombat délután, mert pár hete szörnyű esemény történt a faluban. Március 14-én egy 31 éves ámokfutó fahusánggal rontott rá helyi lakosokra: egy középkorú és egy idős nő belehalt a támadásba, egy idős férfi súlyos sérüléseket szenvedett.