Egy hét kultúra 2022/20.

  • Narancs
  • 2022. május 18.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt

PULITZER Május 9-én 106. alkalommal adták át a Pulitzer-díjakat. A kitüntetés közszolgálati kategóriáját a The Washington Post nyerte a Capitolium 2021. január 6-i ostromáról készült tudósításaiért. Az országos és nemzetközi riportokért egyaránt a The New York Times szerkesztősége kapta az elismerést. A további médiakategóriákban díjazott lapok listája (esetenként ezek valamelyik munkatársa a kitüntetett): The Miami Herald, The Tampa Bay Times, Quanta Magazine, The Chicago Tribune, The Atlantic, The Houston Chronicle, The Kansas City Star. A zsűri különdíjjal tüntette ki Ukrajna újságíróit helytállá­sukért, bátorságukért és azért, hogy továbbra is tájékoztatnak Oroszország agressziójáról. A szépirodalom kategóriában a legjobb fikciós mű Joshua Cohen The Netanyahus című regénye lett, amely Benjamin Netanjahu volt izraeli miniszterelnök apjáról, Benzion Netanjahuról szól. Dráma kategóriában pedig James Ijames Fat Ham című Hamlet-adaptációja nyerte a Pulitzer-díjat.

 

FESTMÉNYSZENZÁCIÓK Három, közel száz éve külföldön rejtőző festmény árverezéséről adott hírt a Virág Judit Galéria. Nyilvánosságra hozták ugyanis, hogy a május végi, jubileumi árverésükön Rippl-Rónai József, Vaszary János és Kádár Béla egy-egy olyan alkotása is szerepel, amelyeket eddig lappangó műveknek tartottak. A három festmény közül Rippl-Rónai Enteriőr című műve egy szinte ismeretlen vajdasági gyűjteményből került elő. Az 1902 és 1907 közé datált olajfestményt feltehetően még az 1900-as években magától a festőtől vásárolhatta meg Engelmann Zsigmond műgyűjtő. A képet, amely a festő hétköznapjainak témáit ábrázolja, máig Engelmann leszármazottai őrizték, értékét 200–300 millió forintra becsülik. A második kép a szinte teljes ismeretlenségből bukkant elő: Vaszary János Dunakorzó Budapesten című festményét a feltételezések szerint csak egyetlen tárlaton állították ki – 1929-ben, Nürnbergben –, azután viszont teljesen kikerült a művészettörténészek látóköréből. Kádár Béla Fiatalok című festménye, amelyet az alkotó „legbauhausosabb” képének tartanak, közel 100 évig lappangott egy egyesült államokbeli család tulajdonaként.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.