Egy hét tudomány 2022/20.

  • Narancs
  • 2022. május 18.

Interaktív

Rövid hírek: kvantum, só, vulkán...

KVANTUM Magyar kutatók algoritmusával tehetők megbízhatóbbá a kvantumszámítógépek: az ELTE Természettudományi Kar és az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont fizikusai saját fejlesztésű algoritmus és a hozzá kapcsolódó fordítószoftver segítségével rekordalacsony számú kvantumlogikai művelettel képesek futtatni kvantumprogramokat, így lényegesen csökkenthető a számítások során keletkezett zajszint. A módszer lényege, hogy a kvantumprocesszorokon megvalósított kvantumáramköröket adaptív gépi tanulásos iterációk során tömörítik, iterációnként csökkentve a kvantumáramkörben lévő logikai műveletek számát. A kvantummechanikai erőforrásokat hasznosító technológiák a jövőben számos ipari területen válhatnak alkalmazhatóvá, beleértve a gyógyszergyártást, az anyagtervezést, a kriptográfiát, a folyamat- és a portfólióoptimalizálást: olyan magas komplexitású feladatokkal is elboldogulnak, amelyek megoldásában a klasszikus informatika erőforrásai már nem bizonyulnak elegendően hatékonynak. Ezek megoldására a kutatók kvantumos elvekre épülő algoritmusokat dolgoztak ki, ugyanakkor napjaink kvantumszámítógépei még nem elég fejlettek a kitűzött matematikai problémák megoldásához. A kvantumos tulajdonságok, mint például a szuperpozíció vagy az összefonódás, nagyon sérülékenyek, és a fenntartásuk komoly kísérleti kihívásokba ütközik. A magyar szakemberek zajszintcsökkentő módszere – amelyet a Quantum nemzetközi folyóiratban ismertettek – jelentős szerepet tölthet be a kvantumos algoritmusok fejlesztésén dolgozó kutatók munkájában.

 

LYUK Először sikerült megörökíteni a Tejútrendszer közepén található szupernagy tömegű fekete lyukat, a Sagittarius A*-t (Sgr A*): a képet az Event Horizon Telescope (EHT) kollaboráció rakta össze. Ez a nemzetközi kutatási együttműködés kifejezetten a kiterjedt méretű eseményhorizonttal rendelkező óriás fekete lyukak, mint például a 4,3 millió naptömegű Sgr A* és a Virgo A galaxis középpontjában található, ennél is több ezerszer nagyobb (6,5 milliárd naptömegnyi) M87* tanulmányozására jött létre. A fekete lyukak környezetében jelentkező erős gravitációs hatásokat igen rövid hullámú (milliméteres és szubmilliméteres) tartományban észlelő rádiótávcsövekkel detektálják, nyolc, már működő, együtt egyetlen virtuális berendezést alkotó rádióteleszkóp méréseinek összehangolásával. A kutatókat némileg meglepte, hogy a fekete lyuk körüli gyűrű mérete pontosan megegyezik az Einstein általános relativitáselmélete által előre jelzettel. Az EHT kutatóteam volt az, amely 2019-ben egy fekete lyukról (éppen az M87* -ról) készült elhíresült első képet publikálta: a mostani kép elkészítéséhez több éjszakán keresztül figyelték meg az Sgr A*-t, és több órán át gyűjtötték róla az adatokat.

 

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

A világképlet nyomában

  • Kovács Róbert

Az Ásatás legújabb részében megnézzük, hogy vélekedtünk 2000-ben A tér és az idő természetéről