Egy hét kultúra 2022/32.

  • Narancs
  • 2022. augusztus 10.

Interaktív

 Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

HAJÓ Egy 17. századi spanyol galleon aranykincseit tárták fel a Bahamákon. A Nuestra Señora de las Maravillas nevű hajó még 1656-ban süllyedt el, a fedélzetén szállított temérdek arannyal, ezüsttel és drágakővel együtt. A történetben plusz egy csavar, hogy a vélhetően nemeseknek vagy egyenesen a királyi családnak szánt ékszerek nem szerepeltek a hajó egykori szállítmánylistáján, tehát már akkor csempészáruként próbálhatták Havannából Spanyolországba juttatni. Ez azonban nem sikerült, ugyanis a hajó egy navigációs hiba miatt saját flottája vezérhajójának ütközött, majd zátonyra futott a Little Bahama Bank közelében. A kalandregényekbe illő kincsnek már akkor gyorsan híre ment, az elmúlt 350 évben pedig számtalan kincsvadász vette célba, kisebb-nagyobb sikerrel. A teljesen törmelékké vált roncsot és szétszóródott értékeit aztán az 1970-es években fedezték fel maguknak újra a kalandorok, és megkezdték a megmaradt arany- és ezüsttárgyak felszínre hozását, ám ez az „újrafelfedezés” olyan értékű károkat okozott, hogy a helyi kormányzat monopóliumot volt kénytelen bevezetni a kutatásra. A feltárás tudományos alaposságú elvégzését végül Carl Allen vállalkozó-felfedező és a Bahama-szigetek kormánya által közösen életre hívott expedíció kezdte meg, akik a tengerfenéken több mint 13 kilométer hosszan szétszóródott törmelékhalomban drágaköves függőkre, aranyláncokra, érmékre, gazdagon megmunkált nemesfém ékszerekre bukkantak. A hajó történetét és a felhozott kincseket augusztus 8-tól a freeporti Bahamas Maritime Museum mutatja be.

 

BANKSY Egy tel-avivi galériában bukkant fel újra Banksy egyik eddig eltűntnek hitt alkotása. A falfestményt, amely egy csúzlizó patkányt ábrázol, a művész még 2007-ben készítette egy Betlehemben létrehozott sorozat részeként, a palesztin területek izraeli megszállása elleni tiltakozásként. Amilyen rejtélyes módon tűnt el évekkel ezelőtt a kép, olyan rejtélyes módon került elő az elmúlt hetekben. A tel-avivi Urban Galleryben állítják, hogy az alkotás eredeti, ezt úgy tűnik, hogy a beton repedéseinek és a képről elkészültekor, Banksy által közzétett fotók egyezése alá is támasztja. A mű jelenlegi tulajdonosa nem kívánta felfedni, kitől vásárolta az alkotást, állítása szerint mindenesetre teljesen jogszerűen zajlott az adásvétel.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Két tüntetés Magyarországon

Internetes tartalomgyártók egy csoportja szervezett tüntetést két héttel ezelőtt pénteken a Hősök terére. A rendezvényen nagyszámú érdeklődő, úgymond tüntető jelent meg, egyes becslések szerint 50 ezren voltak, mások 150 ezresre saccolták a tömeget, nem tudjuk pontosan, a számláló a mai napig pörög, s nem is fogja abbahagyni, míg egy új követőt, feliratkozót is fial. Tény viszont, ami tény, az utóbbi évek legnépesebb tiltakozó megmozdulásáról van szó.

Te(l)jes kanna

A múlt évadban egy szombathelyi előadás, a Horváth Csaba rendezte Kivilágos kivirradtig nyerte el a legjobb előadás és a legjobb rendezés díját a Színházi Kritikusok Céhétől.

Olvasó kerestetik

Miközben tudjuk, milyen nehézségekkel küzdenek mind a független, mind a kőszínházi társulatok, talán nem az a színházi szféra legnagyobb kérdése, hogy olvasnak-e még az emberek leírt drámaszövegeket.

„Mintha a saját családjukról szólna”

Alföldi Róbert rendezésében mutatták be ősszel a Radnóti Színházban a 3tél című darabját, amelyet korábban London és Zágráb mellett Tokióban is nagy sikerrel játszottak. A szerzővel történelem és politika összefüggéseiről, személyes kötődésről és az állandó kívülállóság érzéséről is beszélgettünk.

Mindent a szemnek

Védi-e szerzői jog a látványtervezőket? A törvény betűje szerint akár védhetné, de a gyakorlatban ezt nehéz érvényesíteni, és jogdíjra csak nagyon ritkán tarthatnak számot a díszlet- és jelmeztervezők. Két szakmabelivel, Nagy Fruzsinával és Egyed Zoltánnal beszéltünk a kérdésről.

„Valami furcsa kereszt”

Júliustól ő lesz a szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatója. Az eddig szabadúszóként dolgozó alkotót a ma kivételszámba menő, szakmai szempontokon alapuló pályázat mellett a tervei­ről és arról is kérdeztük, miért távolodott el a Freeszfétől.

 

Színjátékkal leplezett hátraarc

Az Országgyűlés hétfőn ratifikálta Svédország NATO-tagságát, előtte pedig Ulf Kristersson kisegítette Orbán Viktort az egyre kínosabb másfél éves színjáték lezárásában. A gyorsan aláírt katonai megállapodások jó ideje a fiókban heverhettek, azaz nem új fejlemények, mint azt a propaganda sulykolja.

Európai választások, hazai tétek

Az elmúlt hetekben a magyar politika a K. Endrének adott elnöki kegyelem, majd Novák Katalin lemondása körül forgott. A történtek jelentőségéhez nem fér kétség: a mélyen megosztott magyar társadalomban szinte páratlan, hogy olyan ügy foglalkoztassa a közéletet, amelynek megítélése tömegek számára nem pártpolitikai kérdés.

„Nem elég a János bácsikat lecserélni”

Egy megismételt kutatás szerint a gyermekbántalmazásért kiszabott büntetések összességükben tovább enyhültek, és a felderített esetek száma is több mint a felére csökkent. És többnyire továbbra sem az agresszort emelik ki a családból, sokkal inkább a gyermekeket.

 

Káderhiány

Kemény, az aljasságtól sem mentes lejárató kampányokra számítanak ellenzéki polgármesterek. A Fidesz imázsát sok más ügy mellett a kegyelmi botrány is megtépázta, és az is látszik, hogy számos helyen nem sikerült a kormánypárti csapatoknak újraszer­vezni magukat 2019 után.