Egy hét kultúra 2022/32.

  • Narancs
  • 2022. augusztus 10.

Interaktív

 Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

HAJÓ Egy 17. századi spanyol galleon aranykincseit tárták fel a Bahamákon. A Nuestra Señora de las Maravillas nevű hajó még 1656-ban süllyedt el, a fedélzetén szállított temérdek arannyal, ezüsttel és drágakővel együtt. A történetben plusz egy csavar, hogy a vélhetően nemeseknek vagy egyenesen a királyi családnak szánt ékszerek nem szerepeltek a hajó egykori szállítmánylistáján, tehát már akkor csempészáruként próbálhatták Havannából Spanyolországba juttatni. Ez azonban nem sikerült, ugyanis a hajó egy navigációs hiba miatt saját flottája vezérhajójának ütközött, majd zátonyra futott a Little Bahama Bank közelében. A kalandregényekbe illő kincsnek már akkor gyorsan híre ment, az elmúlt 350 évben pedig számtalan kincsvadász vette célba, kisebb-nagyobb sikerrel. A teljesen törmelékké vált roncsot és szétszóródott értékeit aztán az 1970-es években fedezték fel maguknak újra a kalandorok, és megkezdték a megmaradt arany- és ezüsttárgyak felszínre hozását, ám ez az „újrafelfedezés” olyan értékű károkat okozott, hogy a helyi kormányzat monopóliumot volt kénytelen bevezetni a kutatásra. A feltárás tudományos alaposságú elvégzését végül Carl Allen vállalkozó-felfedező és a Bahama-szigetek kormánya által közösen életre hívott expedíció kezdte meg, akik a tengerfenéken több mint 13 kilométer hosszan szétszóródott törmelékhalomban drágaköves függőkre, aranyláncokra, érmékre, gazdagon megmunkált nemesfém ékszerekre bukkantak. A hajó történetét és a felhozott kincseket augusztus 8-tól a freeporti Bahamas Maritime Museum mutatja be.

 

BANKSY Egy tel-avivi galériában bukkant fel újra Banksy egyik eddig eltűntnek hitt alkotása. A falfestményt, amely egy csúzlizó patkányt ábrázol, a művész még 2007-ben készítette egy Betlehemben létrehozott sorozat részeként, a palesztin területek izraeli megszállása elleni tiltakozásként. Amilyen rejtélyes módon tűnt el évekkel ezelőtt a kép, olyan rejtélyes módon került elő az elmúlt hetekben. A tel-avivi Urban Galleryben állítják, hogy az alkotás eredeti, ezt úgy tűnik, hogy a beton repedéseinek és a képről elkészültekor, Banksy által közzétett fotók egyezése alá is támasztja. A mű jelenlegi tulajdonosa nem kívánta felfedni, kitől vásárolta az alkotást, állítása szerint mindenesetre teljesen jogszerűen zajlott az adásvétel.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.