Egy hét kultúra 2022/33.

  • Narancs
  • 2022. augusztus 17.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

SOÁ Vándorkiállításként indítja útjára a tavaly létrehozott nagy sikerű tárlatát a Haus der Geschichte Österreich. A Das Wiener Modell der Radikalisierung. Österreich und die Shoah című kiállítás a rasszizmus és a radikalizáció elleni harc fontosságára hívja fel a figyelmet, első állomása pedig Budapest lesz. A magyarul A radikalizáció bécsi modellje. Ausztria és a soa címen futó tárlat a budapesti Holokauszt Emlékközpontban lesz látható augusztus 23-tól. A kiállítás azt mutatja be, hogyan vált Bécs az Anschluss után az antiszemita politika és a zsidók üldözésének kísérleti terepévé. A neves kurátorok által összeállított anyag végigköveti, hogyan hozta létre 1938-ban Adolf Eichmann Bécsben a Zentralstelle für jüdische Auswanderungot (a Zsidó Kivándorlás Központi Hivatalát), amely aztán 1941-ben kidolgozta a zsidók szegregálásának és haláltáborokba deportálásának „modelljét”. A tárlat rámutat arra, miként vált rendszerszintű gépezetté az antiszemitizmus, és az egyéni sorsok bemutatásával felvillantja az ellenállás, az egymásért kiállás példáit is.

 

SZIRÉNEK Különleges antik szoboregyüttest szolgáltat vissza a Los Angeles-i J. Paul Getty Museum Olaszországnak. Az ülő Orfeuszt és két szirént mintázó, életnagyságú, kitűnő állapotban lévő, i. e. 300-ra datált három terrakottafigurát valószínűleg még a hetvenes években csempészték illegálisan Amerikába, és egy nemrég lezajlott tárgyaláson bizonyították be, hogy azok jogszerűen nem is lehetnének a Getty Museum tulajdonában. Az intézmény így kénytelen visszajuttatni a műveket eredeti helyükre. A tervek szerint az alkotásokat szeptemberben szállítják Rómába, ahol először várhatóan a nemrég pont az ilyen tárgyak bemutatására létesített Museo dell’Arte Salvatában lesznek kiállítva.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.