HURRIKÁN Valószínűleg a Szahara felől érkező nagy mennyiségű por miatt olyan csendes az idei atlanti hurrikánszezon – a kutatók szerint a közeljövőben nem is várható erősebb trópusi viharrendszerek kialakulása az Atlanti-óceán északi részén, illetve annak meleg melléktengerein (Karib-tenger, Mexikói-öböl). Az atlanti hurrikánszezon csúcsa hagyományosan augusztus második felére, szeptemberre esik – bár rendszerint még októberre is marad bőséggel trópusi ciklonokból. Az idén eddig annak dacára sem alakult ki erősebb hurrikán az Atlanti-óceán fölött, hogy a kutatók az átlagosnál erősebb hurrikánszezonra készültek. A keleties passzátszelek ugyanis nagy mennyiségű szaharai port szállítanak Afrika felől az Atlanti-óceán fölé a 10. és 30. szélességi fok között. A legtöbb hurrikán ebben a zónában kap erőre, a szaharai por jelenleg viszont gátat szab az erősebb konvektív folyamatoknak. Így Afrika nyugati partjainál egyelőre legfeljebb trópusi depressziók alakulnak ki, amelyek nyugat felé haladva sem tudnak igazán megerősödni. A Copernicus Atmosphere Monitoring Service (CAMS) előrejelzése szerint ebben a felállásban augusztus második felében sem várható jelentősebb változás, az viszont nem zárható ki, hogy a nyár legvégén vagy az ősz elején (amikor még mindig igen meleg ebben a régióban a tengervíz) aktivizálódik a légkör a hurrikánzónában. Egyelőre a Csendes-óceán nyugati medencéjében is jóval visszafogottabb a tájfunszezon az átlagosnál – valószínűleg az erős La Niña hatás miatt, ami az észak-atlanti régióban elméletileg segítette volna a hurrikánképződést.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
