Egy hét kultúra 2022/34.

  • Narancs
  • 2022. augusztus 24.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

HAMISÍTVÁNY Egy eddig eredetinek tartott Galilei-kéziratról derült ki, hogy 20. századi hamisítvány. A University of Michigan könyvtárának tulajdonában álló, 17. századiként ismert dokumentumot kivételes kincsként kezelték mindeddig, ugyanis azon olyan vázlatok és jegyzetek szerepelnek, amelyekkel Galileo Galilei nagy felfedezését bizonyítja, miszerint a Föld nem a világunk középpontja. A kézirat eredetisége egy nemrég futó vizsgálat során vált kérdésessé, amikor Nick Wilding, a csillagász életéről szóló könyvön dolgozó történész több furcsaságra is figyelmes lett. Például arra, hogy 1934 előtt egyetlen utalás sincs a dokumentum létezésére az olasz levéltárakban. A másik gyanús jelenség ennél is perdöntőbb volt: a kézirat két, néhány hónapos különbséggel íródott része ugyanis ugyanolyan tintával készült, színe egységes. A kéziratot ráadásul az 1930-as években Pietro Maffi pisai érsek hitelesítette másik két olyan „Galilei-dokumentum” alapján, amelyekről mostanra már tudott, hogy a hírhedt 20. századi milánói hamisítótól, Tobia Nicotrától származtak. A jelek után az egyetem alaposabb vizsgálatra küldte a dokumentumot, ennek során aztán a vízjel azonosítása megadta a végső bizonyítékot. Utóbbiról kiderült, hogy azt csupán 1770 után, azaz jó 150 évvel Galilei halála után kezdték használni. A dokumentum hamissága nem érinti eddigi tudásunkat Galilei felfedezéséről, hiszen az más művekben bőségesen dokumentált, viszont segít kisimítani a csillagászról való ismereteinket, ugyanis a – mára már igazoltan hamis – kéziratban szereplő érvek zavarosságát eddig nem tudták mivel magyarázni a tudósok.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.