Egy hét kultúra 2022/37.

  • Narancs
  • 2022. szeptember 14.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

RÉTEGEK Újabb Vermeer-kép mögött találtak eddig rejtőzködő aláfestéseket a művészettörténészek. Míg 2021-ben a Levelet olvasó lány nyitott ablaknál című alkotás alól bukkant elő egy Cupido-ábrázolás, most a Tejet öntő nő (1657–1658) vizsgálata során fedték fel az első rétegeket. Az alkotást a Rijksmuseum készülő Vermeer-kiállításának apropóján vetették alá különféle vizsgálatoknak, és a fejlett átvilágítási eljárásnak köszönhetően eddig ismeretlen aláfestéseket találtak. Az alsó rétegekben bújnak meg a kép kompozíciójának kezdeti vonalai, ezekből kiderül, hogy az első verzión még olyan elemek is szerepeltek a képen, amelyeket a festő a végleges változatból kihagyott, például egy kancsó és egy tűzkosár. A kutatás eredményei a múzeum honlapján is megtekinthetők, az eddigi legnagyobb Vermeer-kiállításként beharangozott tárlat pedig majd februártól lesz látható.

 

EREDET Szeptembertől már nemcsak maguk a művek érhetőek el a Bayerische Staatsgemäldesammlung (Pinakothek) online adatbázisában (pinakothek.de), hanem azok az adatok is, amelyek az 1933 és 1945 között a gyűjteménybe került művek eredetéhez kapcsolódnak. Az intézmény provenienciakutatása ugyanis most ért el az eddig feltárt eredmények publikálásának szakaszába, így az adatbázisban már megtalálható, hogy mely művek miként kerültek a náci éra alatt a galériába. Az adatbázis proveniencia címszava alatt több mint 1200 alkotás tulajdonosi lánca lett elérhető. A listában szerepelnek azok a vitatott eredetű műtárgyak is, amelyek a világháború előtt váltak a múzeum tulajdonává és azok is, amelyek később a náci párt funkcionáriusainak vagyonából kerültek be a gyűjteménybe. A kutatás azonban még nem ért véget, az intézmény szakértőinek közlése szerint az adatbázist folyamatosan bővítik az új ismeretekkel és információkkal.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.