Snoblesse Oblige 2022/37.

  • Narancs
  • 2022. szeptember 14.

Interaktív

 Heti kulturális programajánló 

„Ki érti meg ma énekem, ki érti meg? / S ki tudja, mert én nem tudom, hogy mit jelent?”

(Babits Mihály: Theosophikus énekek – Indus)

szeptember 16., péntek, 16.30  Ízek, illatok, klezmer… – a Daniel Klezmer Band estje

„Szól a kakas már… de mikor lesz az már?” A klezmeregyüttes segítségével átélhetünk egy autentikus sábátköszöntést zsidó dalokkal, közös énekléssel, valamint a finom falatoknak és boroknak köszönhetően beletanulhat a „kóserságba” a hét végéig tartó Kerekdomb Fesztivál közönsége. Előzetes regisztráció: kincseshegyalja [at] gmail [dot] com (Gasztro Porta, Tállya)

 

szeptember 16., péntek, 19.00  Vad Fruttik – koncert

A zenekar és a frontember Likó Marcell karrierje a Summer Kitchen nevű Nirvana-feldolgozásokat játszó zenekarban kezdődött Várpalotán, aztán a 2000-es évek második felében Budapesten váltak sztárzenekarrá. Rockos elektronikus hangzásuk és szókimondó, egyszerű szövegeik tökéletesek a nyárbúcsúztatáshoz. Vendégük a Platon Karataev lesz, akik az idei, Partért kiáltó című albumukról játszanak. (Budapest Park, Bp. XI., Soroksári út 60.)

 

szeptember 16., péntek, 19.00  Emberek

A Compagnie Massala produkciója a marokkói gnawa törzs vallásából és a kapcsolódó zenei világból táplálkozó előadás. Fouad Boussouf koreográfus a rituális, egészen transzba hajló törzsi táncot a nagyvárosok hiphopzenéjével és az urban dance-szel ötvözte. A 20.00-kor kezdődő előadás előtt A marokkói zene törzsi, vallási és politikai története címmel Saïd Tichiti, az afro-arab zenét játszó Chalaban zenekar alapítója és frontembere tart előadást. (Trafó, Bp. IX., Liliom u. 41.)

 

szeptember 16., péntek, 19.30  A tolonc

Kertész Mihály 1914-ben készült filmje az ártatlanul lopással vádolt és bánatában öngyilkosságra készülő cselédlányról az 5. Budapesti Klasszikus Film Maraton szabadtéri szekciójában. A címszerepben Jászai Marival, akinek nem sok filmje maradt fenn. A népszínmű adaptációt Erdély festői tájain, vidéki népviseletbe öltözött statiszták közreműködésével forgatták, a Janovics Jenő alapította Proja filmgyárban. Pacsay Attila komponált zenét hozzá, amelyet a szabadtéri vetítésen a Győri Filharmonikus Zenekar játszik, élőben. (Szent István-bazilika előtti tér, Bp. V.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.