Egy hét kultúra 2022/40.

  • Narancs
  • 2022. október 5.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

HÁBORÚ Október 14-ig tekinthető meg a budapesti Lengyel Intézet előtt a Nagymező utcában és az intézmény YouTube-csatornáján az Anyu, én nem akarok háborút! 1939–45 Lengyelország / 2022 Ukrajna című hibrid kiállítás. A lengyel–ukrán levéltári projekt során a két ország háborús gyerekrajzait mutatják be, egymás mellé helyezve a II. világháború idejéről származó és a jelenleg éppen támadás alatt lévő Ukrajnában keletkezett képeket. A lengyel gyerekeknek a varsói Újkori Iratok Levéltára által megőrzött rajzai 1946-ban készültek, a német megszállás alatt átélteket örökítették meg. Az ukrajnai képeket pedig a Mom, I see war portál gyűjtötte össze. A gyerekek képei még élesebben mutatják, hogy a fegyveres konfliktusok szörnyűsége térben és időben ugyanolyan, a háború és borzalmai mindig és mindenhol traumaként csapódnak le.

 

MÉDIA A Párizsban élő magyar származású médiaművész, Molnár Vera legújabb műveiből nyílt kiállítás Egerben, a Kepes Intézetben. Az immár 98 éves alkotót az első komputerművészek között tartják számon, ugyanis már 1959-től kísérletezett kombinatorikus alapon generált képekkel, 1968-tól pedig már számítógéppel dolgozott a művein. A mindig megújuló technikával alkotó művész ezúttal a fotogramjait mutatja be. A Leképezések című kiállítás december 31-ig látogatható, és Molnár Vera művei mellett a szintén Franciaországban élő Horváth László dokumentumfilm-rendező, fotóművész képeit vonultatja fel, akinek fotói ikonikus francia épületeket ábrázol­nak szokatlan, újszerű szemszögből. Az együttes kiállításon a két, egyébként harminc éve barátságban lévő alkotó életművét egymás kontextusába illesztve ismerhetik meg az érdeklődők.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.