Egy hét kultúra 2022/49.

  • Narancs
  • 2022. december 7.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

TÁMOGATÓK A patrónusok, mecénások művészeti életben betöltött szerepét állítja a középpontba a Gallerie d’Italia milánói részlegének Dai Medici ai Rothschild. Mecenati, collezionisti, filantropi (Medicitől Rothschildig. Mecénások, gyűjtők, filantrópok) című kiállítása. A november végén megnyitott és márciusig tartó tárlat azt mutatja meg, hogy a reneszánsztól kezdve kik és milyen módszereket találtak arra, hogy a gazdasági tőkét hatékonyan kulturális tőkévé alakítsák. A pénzügyi világ belépése és aktív közreműködése a művészeti életben, az alkotások keletkezésében és fenntartásában nemcsak a művészeknek volt létfontosságú, hanem segítette a bankár- és kereskedőcsaládokat társadalmi státuszuk megerősítésében. A közel 500 éven átívelő kiállítás a Mediciektől kezdve a Rothschildok támogató tevékenységén keresztül veszi sorra a mecenatúra és a patronálás formáit, százhúsznál is több alkotást – szobrot, festményt és metszeteket – bemutatva olyan művészektől, mint Caravaggio, Verrocchio, Michelangelo, Anthony van Dyck, Angelica Kauffman és Giorgio Morandi.

KÖVETELÉS Míg a British Museum a rosette-i kő megfejtésének 200. évfordulóját ünnepli, a jeles nap alkalmat adott arra, hogy Egyiptom megújult lendülettel követelje vissza a páratlan történelmi emléket. Az ókori egyiptomi hieroglif írás megfejtésének kulcsát jelentő táblát még 1799-ben fedezték fel francia tudósok, Egyiptom napóleoni megszállása alatt. A lelet azonban egy 1801-es egyezmény alapján Nagy-Britanniához került, azóta is a British Museumban őrzik. Az egyiptomiak épp ezért a Nyugat kulturális erőszaka szimbólumának tartják a műkincset. A feliratos gránit visszaadásáért több petíció is indult az elmúlt hetekben, az egyiket Zahi Havasz nemzetközi hírű egyiptológus kezdeményezte, ezt már több százezren aláírták. A British Museum álláspontja szerint ők maguk nem kaptak hivatalos megkeresést az egyiptomi kormánytól. Az évfordulóra egy ünnepi, Hieroglyphs Unlocking Ancient Egypt című tárlattal emlékeznek, a honlapon pedig több ismeretterjesztő bemutatóval is várják a rosette-i kő és a hieroglifák megfejtésének mikéntje iránt érdeklődőket.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.