Egy hét kultúra 2022/6.

  • Narancs
  • 2022. február 9.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt

DOKTOR Megszavazták, hogy új szobor kerüljön Padova híres terére, a Prato della Valléra. Európa egyik legnagyobb terén eredetileg 88 szobor állított emléket a város és az egyetem hírnevét öregbítő személyeknek, de csak férfiaknak. A most megszavazott javaslat szerint azonban itt az ideje nőkkel bővíteni a híres személyek sorát. Erre hely is lenne, ugyanis mára tízzel kevesebb alkotás maradt meg. Több velencei dózsét ábrázoló szobrot még Napóleon romboltatott le, ezek helyére néhány esetben obeliszkek kerültek, néhány esetben üresen maradt a helyük. Ezt az üresedést felhasználva kerülhet többek közt Girolamo Savonarola, Galileo Galilei, Andrea Mantegna, Petrarca és Tasso mellé a padovai Elena Lucrezia Cornaro Piscopia szobra, aki a világon először szerzett nőként doktori fokozatot, méghozzá a Padovai Egyetem filozófiai fakultásán, 1678-ban. A szobor állításának ötletét nagy vita kísérte, ugyanis sokan úgy vélik, hogy inkonzisztens a szobor utólagos beillesztése. A projektet ellenzők közül van, aki szerint a tér lerombolt szobrainak helyét üresen kellene hagyni, hogy megőrizze a napóleoni pusztítás emlékét, míg van olyan vélemény, amely szerint egyszerűen elegendő az, hogy az egyetem területén már van szobra Piscopiának. A kérelmezők viszont úgy gondolják, a tér fontos szerepet tölt be a helyiek életében és kollektív emlékezetében, ezért kiemelkedő jelentősége lenne annak, hogy ne csak férfiaknak állítson emléket.

 

CSÓK A bécsi Belvedere is beszállt az NFT-lázba, és mi mást is állítanának a digitális műalkotás-kereskedelem fókuszába, mint Gustav Klimt A csók című remekét. A rendhagyó projektben a festmény digitális mását 10 ezer részletre osztották fel, ezek pedig egyenként 1850 euróért találhattak gazdára. A digitális feldarabolás az ötletgazdák szerint izgalmas játékot jelent, hiszen minden egyes részlet különálló motívumként és a nagy egész részeként is helytállhat. A különleges akciót mindemellett a Valentin-naphoz kötötték, a blokklánc alapú hitelesítésbe bevont képdarabok február 14-ére válnak elérhetővé. Ezzel a Belvedere kimondott szándéka volt, hogy ne csak a műgyűjtőket célozzák: a digitális műrészleteket ugyanis – borsos árú ajándékként – egy szívüknek kedves személynek dedikáltan is megvásárolhatták az érdeklődők.

 

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Kártyaszámolás

A film felér egy szerencsejáték-mesterkurzussal, amennyiben nemcsak egy black jack- vagy egy pókerparti lefolyásának logikáját mutatja be és érteti meg már-már tudományos alapossággal, de a nagy tétekben folyó és nagy közönséget vonzó bajnokságok álságos világába is hasonlóan leleplező attitűddel avat be. Viszont a film nem erről szól.

Prága romokban

Lehet szó bármilyen titokban kiszivárgó kódról, nemzetközi összeesküvésről vagy világot fenyegető veszélyről, ha a főhőst nem James Bondnak hívják, a büdzsé aligha érheti el a több száz millió dollárt. 

Halandó érzékiség

A galériák nyári kiállításai sokszor az úgynevezett „könnyed” témákra fókuszálnak – a fő sláger a növényvilág. Az idén három ilyen kiállítással is találkozhattunk, de mind különböző módon közelítette meg a tárgyát.

Bartóki billentés

  • Csabai Máté

Ha volna időgépem, biztos visszamennék, hogy halljam Bach orgonajátékát, Beethovent és Lisztet a zongoránál, na meg Bartók Bélát. Utóbbi – ha nem is élőben való – meghallgatásához elég egy egyszerűbb masina is: a nevezetes „barna lemezeken” ugyanis bárki megismerkedhet azzal, hogyan billentett a mester: az 1982-ben megjelent tizenhárom korongon Scarlattitól Beethovenen át Kodályig és persze a saját műveiig végigzongorázza a zenetörténet tetemes részét.

Hajókórház a járványszigetnél

Szőcs Petra csaknem tíz éve megjelent első verseskötetét annak szürreális, groteszk, fantasztikumba hajló stílusa tette emlékezetessé. A Kétvízközben bármi megtörténhetett, különösebbnél különösebb családtagok bukkantak föl, és a beszélő, ha úgy tartotta kedve, kiugrott a harmadik emeletről a szemetes­zsákkal. 

Kint is, bent is

Hogyan egyeztethető össze a szépség- és divatipar túlszexualizált világa a feminista, kapitalizmuskritikus megnyilvánulásokkal? Mennyiben mutathat fel hiteles elbeszélői pozíciókat annak a szerzőnek az első kötete, akinek írói tevékenysége eddig legfeljebb Instagram-posztokban nyilvánult meg? 

Palackposta a porból

Izgalmasan telt a múlt hét: a magyar közélet jobbára az ország miniszterelnökének nagy pillanatával volt elfoglalva. E nagy pillanat pedig Dallas egén ragyogott fel, amikor is Orbán beszédet mondhatott a republikánosok idei nagy összeröffenésén. Fél Amerika hegyezte a fülét, hogy mit akarhat ez a furcsa idegen! A Hungarian cowboy! Vagy nem hegyezte, mármint nem a fél Amerika hegyezte, csak néhány ebédidőben arra lófráló bámész alak, akinek tényleg nem volt dolga.

Caligula lova

Lázár János miniszter korábbi sofőrje, a vasárnap megválasztott mártélyi polgármester, Ambrus István dolgozni is akar. „El kell kezdeni dolgozni. Van mit csinálni Mártélyon” – idézte az időközi választás győztesét a Promenad24 nevű kormánypárti híroldal.

A didergő király

A létező orbánizmusban embernek, állatnak sem egyszerű az élete, de most a fák is rá fognak baszni. Meg mindenki más. Mondjuk fának sosem volt jó lenni a hazában, de most, hogy Orbán Viktor pánikba esett a fenyegető energiakrízis miatt, vagy legalábbis úgy tett, mintha abba esett volna, tényleg elkezdhetnek rettegni.