KRISTÁLYGLÓBUSZ Sztefan Komandarev bolgár rendező Blaga leckéi című, bolgár–német koprodukcióban készült filmjének ítélték oda az 57. Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját, a legjobb filmnek járó Kristályglóbuszt. Az idén 11 film versengett a nyugat-csehországi városban rendezett filmszemle fődíjáért, amellyel 25 ezer dollár pénzjutalom jár. Hagyományosan 12 alkotás közül kerül ki a győztes, azonban néhány nappal a fesztivál június 30-ai megnyitója előtt Kína az összes filmjét visszavonta a szemléről. A július 8-án rendezett zárógálán Daniela Kolárová cseh színésznő a fesztiválelnök díját vehette át, Robin Wright amerikai színésznő pedig „a világ filmművészetét gazdagító rendkívüli munkásságáért” kapott Kristályglóbuszt. A kilencnapos szemlén 143 filmet vetítettek, amelyek közül 36 alkotásnak Karlovy Varyban volt a világpremierje. A programban az idén nem szerepelt magyar film, de a fesztiválon mutatták be Tomáš Klein cseh–szlovák koprodukcióban készült Egy érzékeny ember című groteszk drámáját, amelyben Borbély Alexandra is szerepel.
GYARMATI KINCSEK Összesen 478, a gyarmati időkből származó műkincset küld vissza Indonéziának és Srí Lankának a holland kormány. A kultúráért felelős államtitkár Indonézia, Srí Lanka és Nigéria többszöri kérése nyomán döntött a tárgyak repatriálásáról. Gunay Uslu történelmi pillanatnak nevezte a visszaszolgáltatását azoknak az alkotásoknak, amelyeknek szerinte „soha nem lett volna szabad Hollandiába kerülniük”. A döntés egyebek közt az ékszerekből, drágakövekből, illetve arany- és ezüsttárgyakból álló Lombok-kincset is érinti, amelyet 1894-ben raboltak el holland gyarmatosítók az indonéz sziget egyik palotájából, de azt a Srí Lankáról származó, 1765-ben zsákmányolt, s eddig az amszterdami Rijksmuseumban kiállított díszes ágyút is visszaadják.
CHATBOT Két amerikai író pert indított a ChatGPT mesterséges intelligencia alapú szoftvert fejlesztő OpenAI ellen, mivel szerintük a cég szerzői jogokat sértett, amikor engedély nélkül használták fel regényüket a chatbot okosításához. A ChatGPT az interneten nyilvánosan elérhető adatokból dolgozik, ezek segítségével generál a felhasználók kérdéseinek és parancsainak megfelelő szövegeket. Mona Awad és Paul Tremblay ellenben úgy véli, szerzői jogi védelem alatt álló könyveiket is használták a szoftver fejlesztéséhez, amire abból következtettek, hogy a chatbot „nagyon pontos összefoglalókat” készített a regényekről. A San Franciscó-i szövetségi bírósághoz benyújtott kereset szerint az OpenAI tisztességtelenül profitál „ellopott írásokból és ötletekből”, ami anyagi károkat okozott mindazon amerikai íróknak, akiknek műveit feltehetően használták a fejlesztés során. Bár a The Guardian cikke szerint nem lesz könnyű bizonyítani, hogy a szerzőket anyagi kár érte konkrétan a szoftver miatt, a per fordulópontot hozhat a generatív mesterséges intelligenciával kapcsolatos bizonytalan jogi kérdések tisztázásának terén.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
