Egy hét kultúra 2023/37.

  • Narancs
  • 2023. szeptember 13.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt

VELENCEI FILMFESZTIVÁL Reisz Gábor Magyarázat mindenre című alkotása nyerte a legjobb film díját a 80. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál Horizontok szekciójában. A díjat szeptember 9-én, a fesztivál záró­ceremóniáján vette át a rendező, akinek ez a harmadik nagyjátékfilmje. Reisz Gábor az eseményen elmondott beszéde végén egy mondatban magyarul köszönte meg stábjának a munkát. Hozzátette: a magyar közönség október 5-től láthatja a filmet a mozikban, és szeretné, ha „elkezdenénk beszélgetni, amíg van kivel”. A fesztivál fődíját, az Arany Oroszlánt idén Giórgosz Lánthimosz görög rendező Emma Stone főszereplésével készült Szegény párákjának ítélték oda. A legjobb rendezőnek járó díjat az olasz Matteo Garrone (Io capitano), a zsűri különdíját pedig Zielona granica (Zöldhatár) című filmjéért a lengyel Agnieszka Holland vehette át a lengyel–belorusz határt sújtó menekültválságról szóló filmjéért.

ARANYLELET Egészségügyi sétája során ritka, 6. századból származó arany ékszerekre bukkant egy norvég férfi Stavanger közelében. Az 51 éves Erlend Bore orvosa utasítására kezdett rendszeresen mozogni, sétái­hoz pedig nemrég egy fémdetektort is beszerzett. Ennek segítségével talált rá a három aranygyűrűre, valamint arra a kilenc érmére és gyöngyre, amelyek valamikor egy díszes arany nyakláncot alkothattak. Eleinte az amatőr régész sem akart hinni a szemének, állítása szerint elsőre csokoládé- vagy játék érméknek nézte az apró tárgyakat, amelyeket végül a stavangeri egyetem régészeti szakembereinek adott át. Az intézmény vezető archeológusa szerint a férfi felfedezése az évszázad norvégiai aranylelete lehet. Az ékszerek összesen kicsivel több, mint 100 grammot nyomnak, és körülbelül időszámításunk szerint 500-ból, vagyis a népvándorlások korából származhatnak. Az érmék egyébként a skandináv mitológiából ismert lóalakot ábrázolnak, a felfedezés helye és körülményei pedig a régészek szerint arra utalnak, hogy elrejtett értéktárgyakról vagy az isteneknek szánt ajándékokról lehet szó.

ZONGORA A Sotheby’s aukciósház londoni árverésén rekord­összegért, 1,7 millió fontért (764 millió forintért) kelt el Freddie Mercury Yamaha márkájú hangversenyzongorája. A Queen egykori frontembere ezen a hangszeren komponálta a zenekar legmeghatározóbb slágereit, a többi közt a Bohemian Rhapsodyt is. A dal szövegének kézirata szintén kalapács alá került, s 1,3 millió fontért talált gazdára. Az énekes hagyatékából hat különböző aukción összesen 1500 tárgyat kínál eladásra Mary Austin, Mercury korábbi élettársa és egyik legrégebbi barátja. Az első, szeptember 6-án rendezett árverésen olyan további értékes relikviák szerepeltek a kínálatban, mint az énekes londoni otthonának ajtaja, az 1986-os Magic turnéra terveztetett korona és palást, vagy a Mercury által a Bohemian Rhapsody 1975-ös videóklipjében viselt ezüst karperec. Ez utóbbi egyébként az előzetesen becsült ár majdnem százszorosáért kelt el.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.