Egy hét kultúra 2023/49.

  • Narancs
  • 2023. december 6.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

DISZKOSZVETŐ Olaszország kulturális minisztere elutasította az antik görög és római szobrokat őrző müncheni Glyptothek művészeti múzeum arra vonatkozó kérését, hogy küldjék vissza Németországba a jelenleg a Museo Nazionale ­Romano gyűjteményéhez tartozó Diszkoboloszt, vagyis Mürón diszkoszvetőt ábrázoló szobrának római kori márványmásolatát. Az időszámításunk előtt 450 körül Athénban készült, azóta elveszett bronzszobor 2. századi márványmásolata 1781-ben került elő egy római villa feltárása során. Az alkotást 1938-ban Hitler vásároltatta meg a szobor magántulajdonosától, és csak tíz évvel később került vissza Olaszországba más, a nácik által elrabolt műkincsekkel együtt. A müncheni múzeum most arra hivatkozva követeli ismét magáénak a diszkoszvető szobrát, hogy az annak idején hatalmon lévő olasz intézmények beleegyeztek a szobor átadásába, így 1948-ban szerintük jogellenesen szállították vissza Olaszországba. Gennaro Sangiuliano olasz kulturális miniszter egy tévéműsorban elfogadhatatlannak nevezte az érvelést, a kérést pedig így kommentálta: „Csak a holttestemen át!”

PRIMA PRIMISSIMA December 1-jén a Müpában adták át az idei Prima Primissima díjakat, tíz kategóriában. Építészet kategóriában Ferencz Marcel, míg képző- és iparművészet kategóriában Lukácsi László üvegszobrászművész; oktatás és köznevelés kategóriában Katz Sándor középiskolai mate­matika–fizika szakos tanár; tudomány kategóriában Kiss L. László fizikus, csillagász; magyar irodalom kategóriában Kontra Ferenc író, költő, műfordító, szerkesztő; sport kategóriában Faragó Tamás olimpiai, világ- és Európa-­bajnok vízilabdázó, mesteredző; ismeretterjesztés és média kategóriában az M4 Sport televíziós sportcsatorna; népművészet és közművelődés kategóriá­ban Gőz László harsonaművész, a Budapest Music Center alapítója és vezetője; zeneművészet kategóriában Sapszon Ferenc karnagy; színház-, film- és táncművészet kategóriában pedig Tarr Béla filmrendező, forgatókönyvíró vehette át az egyenként 15 millió forinttal járó elismerést. Az ugyancsak 15 millió forinttal járó közönségdíjat Hollerung Gábor karmester, karvezető kapta.

ELFELEDETT BOTTICELLI Egy Nápolyhoz közeli családi házban találtak rá Sandro Botticelli itáliai reneszánsz festőművész egyik képére, amelyet több mint 50 évig elveszettnek hittek. A 15. századból származó, nagyjából 100 millió euróra (közel 38 milliárd forint) becsült értékű műalkotás eredetileg a Nápolytól délre fekvő Santa Maria la Carità település egyik templomát díszítette, azonban 1982-ben egy földrengés megrongálta a templomot, a képet egy helyi családra bízták, amely generá­ció­kon át őrizte azt. A festmény azonban már korábban, ötven évvel ezelőtt – egyelőre tisztázatlan körülmények között – kikerült a műkincsek állami nyilvántartásából, a hatóságok pedig szinte teljesen megfeledkeztek róla. Csak nemrég merült fel újra, hogy ideje lenne felkeresni a megbízott őrzőket. A kép meglehetősen rossz állapotban került elő, így alapos restaurálás után állítják majd csak ki, hogy attól kezdve a nagyközönség is megcsodálhassa.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.