Egy hét kultúra 2023/49.

  • Narancs
  • 2023. december 6.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

DISZKOSZVETŐ Olaszország kulturális minisztere elutasította az antik görög és római szobrokat őrző müncheni Glyptothek művészeti múzeum arra vonatkozó kérését, hogy küldjék vissza Németországba a jelenleg a Museo Nazionale ­Romano gyűjteményéhez tartozó Diszkoboloszt, vagyis Mürón diszkoszvetőt ábrázoló szobrának római kori márványmásolatát. Az időszámításunk előtt 450 körül Athénban készült, azóta elveszett bronzszobor 2. századi márványmásolata 1781-ben került elő egy római villa feltárása során. Az alkotást 1938-ban Hitler vásároltatta meg a szobor magántulajdonosától, és csak tíz évvel később került vissza Olaszországba más, a nácik által elrabolt műkincsekkel együtt. A müncheni múzeum most arra hivatkozva követeli ismét magáénak a diszkoszvető szobrát, hogy az annak idején hatalmon lévő olasz intézmények beleegyeztek a szobor átadásába, így 1948-ban szerintük jogellenesen szállították vissza Olaszországba. Gennaro Sangiuliano olasz kulturális miniszter egy tévéműsorban elfogadhatatlannak nevezte az érvelést, a kérést pedig így kommentálta: „Csak a holttestemen át!”

PRIMA PRIMISSIMA December 1-jén a Müpában adták át az idei Prima Primissima díjakat, tíz kategóriában. Építészet kategóriában Ferencz Marcel, míg képző- és iparművészet kategóriában Lukácsi László üvegszobrászművész; oktatás és köznevelés kategóriában Katz Sándor középiskolai mate­matika–fizika szakos tanár; tudomány kategóriában Kiss L. László fizikus, csillagász; magyar irodalom kategóriában Kontra Ferenc író, költő, műfordító, szerkesztő; sport kategóriában Faragó Tamás olimpiai, világ- és Európa-­bajnok vízilabdázó, mesteredző; ismeretterjesztés és média kategóriában az M4 Sport televíziós sportcsatorna; népművészet és közművelődés kategóriá­ban Gőz László harsonaművész, a Budapest Music Center alapítója és vezetője; zeneművészet kategóriában Sapszon Ferenc karnagy; színház-, film- és táncművészet kategóriában pedig Tarr Béla filmrendező, forgatókönyvíró vehette át az egyenként 15 millió forinttal járó elismerést. Az ugyancsak 15 millió forinttal járó közönségdíjat Hollerung Gábor karmester, karvezető kapta.

ELFELEDETT BOTTICELLI Egy Nápolyhoz közeli családi házban találtak rá Sandro Botticelli itáliai reneszánsz festőművész egyik képére, amelyet több mint 50 évig elveszettnek hittek. A 15. századból származó, nagyjából 100 millió euróra (közel 38 milliárd forint) becsült értékű műalkotás eredetileg a Nápolytól délre fekvő Santa Maria la Carità település egyik templomát díszítette, azonban 1982-ben egy földrengés megrongálta a templomot, a képet egy helyi családra bízták, amely generá­ció­kon át őrizte azt. A festmény azonban már korábban, ötven évvel ezelőtt – egyelőre tisztázatlan körülmények között – kikerült a műkincsek állami nyilvántartásából, a hatóságok pedig szinte teljesen megfeledkeztek róla. Csak nemrég merült fel újra, hogy ideje lenne felkeresni a megbízott őrzőket. A kép meglehetősen rossz állapotban került elő, így alapos restaurálás után állítják majd csak ki, hogy attól kezdve a nagyközönség is megcsodálhassa.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Münster egén

Több mint húsz év telt el azóta, hogy az HBO bemutatta Tom Hanks és Steven Spielberg háborús sorozatát, az elég szerencsétlen magyar fordításban Az elit alakulatként futó Band of Brotherst.

Aki soha nem járt Tulsában

  • - turcsányi -

Mathew Brady a fotográfia történetének kétségkívül kimagasló alakja, az első fotoriporter, az első PR-szakember, az első bármi.

Elsüllyedt Budapest

„Szép Ernő előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla” – írta Hegedűs Géza 1976-ban, A magyar irodalom arcképcsarnoka című portrékötetében. 

Búcsú a gonosztól

A német író, Otfried Preuβler (1923–2013) művei közül itthon leginkább a Torzonborzról, a rablóról (eredeti nevén Hotzenplotz) szóló történeteket ismerjük.

Kedvezmény

Az idén 125 éves Közlekedési Múzeumot bombatalálat érte a 2. világháborúban, az épület és a gyűjtemény nagy része elpusztult. Csak 1965-ben nyílt meg újra, majd ötven éven át működött, a hiányosságai ellenére is hatalmas érdeklődés mellett. A Liget-projekt azonban a Közlekedési Múzeumot sem kímélte, 2015-ben bezárták, 2017-ben lebontották.

Isten nevében

Egy gyermek ára: három miatyánk, két üdvözlégy – pimf összeg, mindenkinek megéri, vevőnek, eladónak, az üzlet hivatalos tanújának (ezúttal a Jóisten az, lakcím, anyja neve, három példányban), de legfőként a Fidesznek. Most még pénzbe se kerül: alsónadrágokban fizetik ki a papságot. Választások jönnek, tartják a markukat, lökni kell nekik valamit, hogy misézés közben rendesen korteskedjenek, Isten akarata szerint.

Távolságtartás

A három még logikus és észszerű. Sőt, a három elvárható (a Tisza Párt és az MKKP potenciális szavazói szemszögéből mindenképpen), s aligha sérelmezhető (a rivális pártok híveinek perspektívájából) – ennyi kerületi polgármesterjelölt kell ugyanis a fővárosi listaállításhoz.

Mint parton a hal

  • Földényi F. László

Pontosan húsz évvel ezelőtt egy német napilap többeket megkérdezett, mit várunk mi, magyarok a küszöbön álló EU-csatlakozástól. Én akkor habozás nélkül ezt válaszoltam: Komp-ország hajója végre kiköt – Nyugaton. Vagyis: Európában. A Fidesz épp ellenzékben volt. De már jóval korábban kiadta a velejéig antidemokratikus jelszót: „a haza nem lehet ellenzékben”, s előre tudni lehetett, merre kormányozzák majd a hajót, ha újra hatalomra jutnak.

„Mi nem tartozunk bele a nemzetbe?”

A Nemzeti Összetartozás Hídja egyelőre nem annyira a nemzet összetartozását, sokkal inkább azokat az emberi és eljárásjogi anomáliákat testesíti meg, amelyekkel ma Magyarországon egyre könnyebb bármilyen, NER-nek kedves beruházást végigvinni.

Dermedt figyelem

Az elbitangolt ellenzéki szavazók jó részét néhány hónap alatt becsatornázta Magyar Péter és a Tisza Párt. De mire jutnak így az elhagyott pártok?