Egy hét kultúra 2023/49.

  • Narancs
  • 2023. december 6.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

DISZKOSZVETŐ Olaszország kulturális minisztere elutasította az antik görög és római szobrokat őrző müncheni Glyptothek művészeti múzeum arra vonatkozó kérését, hogy küldjék vissza Németországba a jelenleg a Museo Nazionale ­Romano gyűjteményéhez tartozó Diszkoboloszt, vagyis Mürón diszkoszvetőt ábrázoló szobrának római kori márványmásolatát. Az időszámításunk előtt 450 körül Athénban készült, azóta elveszett bronzszobor 2. századi márványmásolata 1781-ben került elő egy római villa feltárása során. Az alkotást 1938-ban Hitler vásároltatta meg a szobor magántulajdonosától, és csak tíz évvel később került vissza Olaszországba más, a nácik által elrabolt műkincsekkel együtt. A müncheni múzeum most arra hivatkozva követeli ismét magáénak a diszkoszvető szobrát, hogy az annak idején hatalmon lévő olasz intézmények beleegyeztek a szobor átadásába, így 1948-ban szerintük jogellenesen szállították vissza Olaszországba. Gennaro Sangiuliano olasz kulturális miniszter egy tévéműsorban elfogadhatatlannak nevezte az érvelést, a kérést pedig így kommentálta: „Csak a holttestemen át!”

PRIMA PRIMISSIMA December 1-jén a Müpában adták át az idei Prima Primissima díjakat, tíz kategóriában. Építészet kategóriában Ferencz Marcel, míg képző- és iparművészet kategóriában Lukácsi László üvegszobrászművész; oktatás és köznevelés kategóriában Katz Sándor középiskolai mate­matika–fizika szakos tanár; tudomány kategóriában Kiss L. László fizikus, csillagász; magyar irodalom kategóriában Kontra Ferenc író, költő, műfordító, szerkesztő; sport kategóriában Faragó Tamás olimpiai, világ- és Európa-­bajnok vízilabdázó, mesteredző; ismeretterjesztés és média kategóriában az M4 Sport televíziós sportcsatorna; népművészet és közművelődés kategóriá­ban Gőz László harsonaművész, a Budapest Music Center alapítója és vezetője; zeneművészet kategóriában Sapszon Ferenc karnagy; színház-, film- és táncművészet kategóriában pedig Tarr Béla filmrendező, forgatókönyvíró vehette át az egyenként 15 millió forinttal járó elismerést. Az ugyancsak 15 millió forinttal járó közönségdíjat Hollerung Gábor karmester, karvezető kapta.

ELFELEDETT BOTTICELLI Egy Nápolyhoz közeli családi házban találtak rá Sandro Botticelli itáliai reneszánsz festőművész egyik képére, amelyet több mint 50 évig elveszettnek hittek. A 15. századból származó, nagyjából 100 millió euróra (közel 38 milliárd forint) becsült értékű műalkotás eredetileg a Nápolytól délre fekvő Santa Maria la Carità település egyik templomát díszítette, azonban 1982-ben egy földrengés megrongálta a templomot, a képet egy helyi családra bízták, amely generá­ció­kon át őrizte azt. A festmény azonban már korábban, ötven évvel ezelőtt – egyelőre tisztázatlan körülmények között – kikerült a műkincsek állami nyilvántartásából, a hatóságok pedig szinte teljesen megfeledkeztek róla. Csak nemrég merült fel újra, hogy ideje lenne felkeresni a megbízott őrzőket. A kép meglehetősen rossz állapotban került elő, így alapos restaurálás után állítják majd csak ki, hogy attól kezdve a nagyközönség is megcsodálhassa.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van. Az ő kegyei éltetik, ő mozgatja a vezető személyi állomány tagjait, mint sakktáblán szokás a bábukat.