SZÁJ A 14. században pusztító pestisjárvány (a fekete halál) jelentős mértékben befolyásolhatta a szájüregi mikrobiom (baktériumflóra) evolúcióját, potenciálisan hozzájárulva a fogínybetegségek gyakoribbá válásához. A Nature Microbiology folyóiratban publikált kutatás 235 személy fogmintáinak genetikai elemzésén alapul, akik i. e. 2200 és i. sz. 1853 között éltek, többnyire a mai London területén. Itt a bubópestis egymást követő hullámai rendre tízezrek életét követelték, átalakítva a város népességének szerkezetét és életmódját. Az elemzés két különböző szájüregi mikrobiális közösséget azonosított az évszázadok során. A korábbi 2200 évvel ezelőtt jelent meg és a Methanobrevibacter nemzetség dominálta – ám ez a biom lassanként visszaszorult az ipari forradalom idejére, és 1853 körül teljesen el is eltűnt. A modernebb, valószínűleg az átalakuló étrend nyomán létrejött mikrobiális közösség alacsonyabb változatosságot mutatott, és nagyrészt a Streptococcus baktériumnemzetség dominálta, amely a parodontális (fogínyproblémákkal kapcsolatos) betegségekkel hozható kapcsolatba. A pestis áldozatainak DNS-analízise a mai napig megtalálható genetikai variációk megjelenésére utal, amelyek befolyásolhatják a légúti fertőzésekre, akár a Covid-19-re és az autoimmun betegségekre való fogékonyságot is.
VÖRÖS Egy a Föld felszínéről ritkán észlelhető magaslégköri elektromos kisülést, egy tipikusan nagy energiájú zivatarfelhők felett kialakuló vörös lidércet örökített meg az Európai Űrügynökség (ESA) éppen a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) tartózkodó asztronautája, a Thor-Davis kísérleti programban részt vevő Andreas Mogensen. Ez a program a felső légkörben kialakuló elektromos kisüléseket vizsgálja – egyebek közt azt, hogyan befolyásolják ezek az üvegházhatású gázok koncentrációját. A mostani program a folytatása a 2015-ös Thor-kísérletnek: ennek során Andreas Mogensen képeket készített egy másik ritka magaslégköri villámtípusról, egy blue jetről: a kék nyalábok szintén a zivatarfelhők felett keletkeznek, és akár 3050 kilométer magasra is felnyúlhatnak. Mivel a vörös lidércek és a kék nyalábok egyaránt nagy magasságban jönnek létre, többnyire csak az űrből figyelhetők meg – erre szolgálhat az ISS külső részén található Atmosphere-Space Interactions Monitor (ASIM) eszköz.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
