Egy hét tudomány 2023/49.

  • Narancs
  • 2023. december 6.

Interaktív

Rövid hírek: írás, lábnyom, vulkán...

SZÁJ A 14. században pusztító pestisjárvány (a fekete halál) jelentős mértékben befolyásolhatta a szájüregi mikrobiom (baktériumflóra) evolúcióját, potenciálisan hozzájárulva a fogíny­betegségek gyakoribbá válásához. A Nature Microbiology folyóiratban publikált kutatás 235 személy fogmintáinak genetikai elemzésén alapul, akik i. e. 2200 és i. sz. 1853 között éltek, többnyire a mai London területén. Itt a bubópestis egymást követő hullámai rendre tízezrek életét követelték, átalakítva a város népességének szerkezetét és életmódját. Az elemzés két különböző szájüregi mikrobiális közösséget azonosított az évszázadok során. A korábbi 2200 évvel ezelőtt jelent meg és a Methanobrevibacter nemzetség dominálta – ám ez a biom lassanként visszaszorult az ipari forradalom idejére, és 1853 körül teljesen el is eltűnt. A modernebb, valószínűleg az átalakuló étrend nyomán létrejött mikrobiális közösség alacsonyabb változatosságot mutatott, és nagyrészt a Streptococcus baktériumnemzetség dominálta, amely a parodontális (fogínyproblémákkal kapcsolatos) betegségekkel hozható kapcsolatba. A pestis áldozatainak DNS-analízise a mai napig megtalálható genetikai variációk megjelenésére utal, amelyek befolyásolhatják a légúti fertőzésekre, akár a Covid-19-re és az autoimmun betegségekre való fogékonyságot is.

VÖRÖS Egy a Föld felszínéről ritkán észlelhető magaslégköri elektromos kisülést, egy tipikusan nagy energiájú zivatarfelhők felett kialakuló vörös lidércet örökített meg az Európai Űrügynökség (ESA) éppen a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) tartózkodó asztronautája, a Thor-Davis kísérleti programban részt vevő Andreas Mogensen. Ez a program a felső légkörben kialakuló elektromos kisüléseket vizsgálja – egyebek közt azt, hogyan befolyásolják ezek az üvegházhatású gázok koncentrációját. A mostani program a folytatása a 2015-ös Thor-kísérletnek: ennek során Andreas Mogensen képeket készített egy másik ritka magaslégköri villámtípusról, egy blue jetről: a kék nyalábok szintén a zivatarfelhők felett keletkeznek, és akár 3050 kilométer magasra is felnyúlhatnak. Mivel a vörös lidércek és a kék nyalábok egyaránt nagy magasságban jönnek létre, többnyire csak az űrből figyelhetők meg – erre szolgálhat az ISS külső részén található Atmosphere-Space Interactions Monitor (ASIM) eszköz. 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.