Egy hét tudomány 2023/49.

  • Narancs
  • 2023. december 6.

Interaktív

Rövid hírek: írás, lábnyom, vulkán...

SZÁJ A 14. században pusztító pestisjárvány (a fekete halál) jelentős mértékben befolyásolhatta a szájüregi mikrobiom (baktériumflóra) evolúcióját, potenciálisan hozzájárulva a fogíny­betegségek gyakoribbá válásához. A Nature Microbiology folyóiratban publikált kutatás 235 személy fogmintáinak genetikai elemzésén alapul, akik i. e. 2200 és i. sz. 1853 között éltek, többnyire a mai London területén. Itt a bubópestis egymást követő hullámai rendre tízezrek életét követelték, átalakítva a város népességének szerkezetét és életmódját. Az elemzés két különböző szájüregi mikrobiális közösséget azonosított az évszázadok során. A korábbi 2200 évvel ezelőtt jelent meg és a Methanobrevibacter nemzetség dominálta – ám ez a biom lassanként visszaszorult az ipari forradalom idejére, és 1853 körül teljesen el is eltűnt. A modernebb, valószínűleg az átalakuló étrend nyomán létrejött mikrobiális közösség alacsonyabb változatosságot mutatott, és nagyrészt a Streptococcus baktériumnemzetség dominálta, amely a parodontális (fogínyproblémákkal kapcsolatos) betegségekkel hozható kapcsolatba. A pestis áldozatainak DNS-analízise a mai napig megtalálható genetikai variációk megjelenésére utal, amelyek befolyásolhatják a légúti fertőzésekre, akár a Covid-19-re és az autoimmun betegségekre való fogékonyságot is.

VÖRÖS Egy a Föld felszínéről ritkán észlelhető magaslégköri elektromos kisülést, egy tipikusan nagy energiájú zivatarfelhők felett kialakuló vörös lidércet örökített meg az Európai Űrügynökség (ESA) éppen a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) tartózkodó asztronautája, a Thor-Davis kísérleti programban részt vevő Andreas Mogensen. Ez a program a felső légkörben kialakuló elektromos kisüléseket vizsgálja – egyebek közt azt, hogyan befolyásolják ezek az üvegházhatású gázok koncentrációját. A mostani program a folytatása a 2015-ös Thor-kísérletnek: ennek során Andreas Mogensen képeket készített egy másik ritka magaslégköri villámtípusról, egy blue jetről: a kék nyalábok szintén a zivatarfelhők felett keletkeznek, és akár 3050 kilométer magasra is felnyúlhatnak. Mivel a vörös lidércek és a kék nyalábok egyaránt nagy magasságban jönnek létre, többnyire csak az űrből figyelhetők meg – erre szolgálhat az ISS külső részén található Atmosphere-Space Interactions Monitor (ASIM) eszköz. 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jancsics Dávid korrupciókutató: Az Orbán család vagy a Matolcsy-klán működése új jelenség

Jancsics Dávid a Leukémia zenekar gitárosaként a hazai underground zenetörténethez is hozzátette a magáét, majd szociológusként az Egyesült Államokba ment, azóta a San Diego-i egyetem professzora. A magyarországi korrupcióról szóló doktori disszertációját átdolgozva idén magyarul is kiadták A korrupció szociológiája címmel. Erről beszélgettünk.

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).