Egy hét tudomány 2023/49.

  • Narancs
  • 2023. december 6.

Interaktív

Rövid hírek: írás, lábnyom, vulkán...

SZÁJ A 14. században pusztító pestisjárvány (a fekete halál) jelentős mértékben befolyásolhatta a szájüregi mikrobiom (baktériumflóra) evolúcióját, potenciálisan hozzájárulva a fogíny­betegségek gyakoribbá válásához. A Nature Microbiology folyóiratban publikált kutatás 235 személy fogmintáinak genetikai elemzésén alapul, akik i. e. 2200 és i. sz. 1853 között éltek, többnyire a mai London területén. Itt a bubópestis egymást követő hullámai rendre tízezrek életét követelték, átalakítva a város népességének szerkezetét és életmódját. Az elemzés két különböző szájüregi mikrobiális közösséget azonosított az évszázadok során. A korábbi 2200 évvel ezelőtt jelent meg és a Methanobrevibacter nemzetség dominálta – ám ez a biom lassanként visszaszorult az ipari forradalom idejére, és 1853 körül teljesen el is eltűnt. A modernebb, valószínűleg az átalakuló étrend nyomán létrejött mikrobiális közösség alacsonyabb változatosságot mutatott, és nagyrészt a Streptococcus baktériumnemzetség dominálta, amely a parodontális (fogínyproblémákkal kapcsolatos) betegségekkel hozható kapcsolatba. A pestis áldozatainak DNS-analízise a mai napig megtalálható genetikai variációk megjelenésére utal, amelyek befolyásolhatják a légúti fertőzésekre, akár a Covid-19-re és az autoimmun betegségekre való fogékonyságot is.

VÖRÖS Egy a Föld felszínéről ritkán észlelhető magaslégköri elektromos kisülést, egy tipikusan nagy energiájú zivatarfelhők felett kialakuló vörös lidércet örökített meg az Európai Űrügynökség (ESA) éppen a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) tartózkodó asztronautája, a Thor-Davis kísérleti programban részt vevő Andreas Mogensen. Ez a program a felső légkörben kialakuló elektromos kisüléseket vizsgálja – egyebek közt azt, hogyan befolyásolják ezek az üvegházhatású gázok koncentrációját. A mostani program a folytatása a 2015-ös Thor-kísérletnek: ennek során Andreas Mogensen képeket készített egy másik ritka magaslégköri villámtípusról, egy blue jetről: a kék nyalábok szintén a zivatarfelhők felett keletkeznek, és akár 3050 kilométer magasra is felnyúlhatnak. Mivel a vörös lidércek és a kék nyalábok egyaránt nagy magasságban jönnek létre, többnyire csak az űrből figyelhetők meg – erre szolgálhat az ISS külső részén található Atmosphere-Space Interactions Monitor (ASIM) eszköz. 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.