Egy hét kultúra 2023/5.

  • Narancs
  • 2023. február 1.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

PICASSO Karl és Rosi Adler 1938-ban menekült el a náci Németországból. Ahhoz, hogy a műgyűjtő házaspár pénzhez, illetve vízumhoz jusson, ingóságaik és gyűjteményük más darabjai mellett egyik féltve őrzött kincsüket, Pablo Picasso Vasalónő című 1904-es festményét is el kellett adniuk. Leszármazottjaik most a mester kék korszakából származó alkotás visszaszolgáltatását – vagy 100 és 200 millió dollár közötti értékű kártérítés megfizetését – kérik, mondván, a kép jelenleg jogellenesen van a New York-i Solomon R. Guggenheim Museum birtokában. A házaspár 1938 októberében Justin K. Thannhauser szintén emigráns német műkereskedőnek adta el a festményt, mai áron nagyjából 1550 dollárnak megfelelő svájci frankért. Thannhauser később az amszterdami Stedelijk Museumnak, majd a szintén New York-i MoMA számára is kölcsönadta a képet, amely élete végéig a magángyűjteményében maradt, 1976-os halálát követően pedig a Guggenheimbe került. Az Argentínában és az Egyesült Államokban élő Adler-leszármazottak követelése 2014 óta többször is felmerült, ám azt a múzeum megalapozatlannak minősíti. Közleménye szerint azért, mert nem a nácik által eltulajdonított vagy lefoglalt műtárgyról van szó, a tulajdonosok önszántukból adták el az alkotást, az ügyletet nem német területen kötötték meg, ráadásul a szóban forgó műkereskedővel évtizedes kapcsolatban álltak.

 

LEZÁRÁS A múlt év végén, 83 éves korában elhunyt Bak Imre Kossuth- és Herder-díjas festőművész munkásságának utolsó szakaszát foglalja össze a balatonfüredi Vaszary Galériában január 22-én nyílt Helyzetek című kiállítás. A tárlat első alkalommal tekinti át Bak Imre 2004 és 2022 között készült sorozatait, bemutatva az életmű alakulását, miközben az egyes műcsoportokra fókuszáló szekciókon keresztül az is láthatóvá válik, miképpen tért vissza Bak művészetében a geometrikus absztrakció és a figuratív asszociációk jelentéstani játéka, és hogyan gondolta újra a geometrikus festészet hagyományait, valamint saját motívumkészletét. Fehér Dávid, a tárlat kurátora a megnyitón elmondta, hosszú ideje tervben volt már az életmű ezen szakaszának összefoglalása, aminek fontos állomása ez a kiállítás, ahol a festőművész utolsó alkotása, az Örök totem is látható. Hozzátette, Bak Imrének megadatott, ami keveseknek: lezárhatta és kerek egésszé formálhatta életművét. A tárlat május 1-jéig látogatható.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.