Egy hét kultúra 2023/5.

  • Narancs
  • 2023. február 1.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

PICASSO Karl és Rosi Adler 1938-ban menekült el a náci Németországból. Ahhoz, hogy a műgyűjtő házaspár pénzhez, illetve vízumhoz jusson, ingóságaik és gyűjteményük más darabjai mellett egyik féltve őrzött kincsüket, Pablo Picasso Vasalónő című 1904-es festményét is el kellett adniuk. Leszármazottjaik most a mester kék korszakából származó alkotás visszaszolgáltatását – vagy 100 és 200 millió dollár közötti értékű kártérítés megfizetését – kérik, mondván, a kép jelenleg jogellenesen van a New York-i Solomon R. Guggenheim Museum birtokában. A házaspár 1938 októberében Justin K. Thannhauser szintén emigráns német műkereskedőnek adta el a festményt, mai áron nagyjából 1550 dollárnak megfelelő svájci frankért. Thannhauser később az amszterdami Stedelijk Museumnak, majd a szintén New York-i MoMA számára is kölcsönadta a képet, amely élete végéig a magángyűjteményében maradt, 1976-os halálát követően pedig a Guggenheimbe került. Az Argentínában és az Egyesült Államokban élő Adler-leszármazottak követelése 2014 óta többször is felmerült, ám azt a múzeum megalapozatlannak minősíti. Közleménye szerint azért, mert nem a nácik által eltulajdonított vagy lefoglalt műtárgyról van szó, a tulajdonosok önszántukból adták el az alkotást, az ügyletet nem német területen kötötték meg, ráadásul a szóban forgó műkereskedővel évtizedes kapcsolatban álltak.

 

LEZÁRÁS A múlt év végén, 83 éves korában elhunyt Bak Imre Kossuth- és Herder-díjas festőművész munkásságának utolsó szakaszát foglalja össze a balatonfüredi Vaszary Galériában január 22-én nyílt Helyzetek című kiállítás. A tárlat első alkalommal tekinti át Bak Imre 2004 és 2022 között készült sorozatait, bemutatva az életmű alakulását, miközben az egyes műcsoportokra fókuszáló szekciókon keresztül az is láthatóvá válik, miképpen tért vissza Bak művészetében a geometrikus absztrakció és a figuratív asszociációk jelentéstani játéka, és hogyan gondolta újra a geometrikus festészet hagyományait, valamint saját motívumkészletét. Fehér Dávid, a tárlat kurátora a megnyitón elmondta, hosszú ideje tervben volt már az életmű ezen szakaszának összefoglalása, aminek fontos állomása ez a kiállítás, ahol a festőművész utolsó alkotása, az Örök totem is látható. Hozzátette, Bak Imrének megadatott, ami keveseknek: lezárhatta és kerek egésszé formálhatta életművét. A tárlat május 1-jéig látogatható.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.