Egy hét kultúra 2024/13.

  • Narancs
  • 2024. március 26.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁS Márciustól tartalmában és látványában is megújult formában tekinthető meg a Magyar Nemzeti Galéria Modern idők című állandó kiállításának az 1890 és 1930 közötti időszak kiemelkedő alkotóira és művészcsoportjaira fókuszáló része. A tárlaton a korábbiaktól kissé eltérő stiláris hangsúlyokkal, új szempontok szerinti tematikai egységekkel és életmű-preferenciákkal találkozhat a közönség. A megújult kiállítóterekben mások mellett a magyar szecessziós művészetet, Gulácsy Lajos munkásságát, a Nyolcak művészcsoportot, az aktivizmus és az emigráció alkotóit, valamint a weimari Bauhaus magyar művészeit középpontba helyezve tárulnak fel a korszak meghatározó törekvései. A festmény-, szobor- és éremanyag mellett a tárlaton az Iparművészeti Múzeumból kölcsönzött tárgyak – a századforduló és a Bauhaus mesterművei – is megtekinthetők, elsősorban azokból a korszakokból, amelyekben a művészek összművészeti szellemben alkottak: festettek, kerámiát és bútort terveztek.

SZÖVEGKÖNYV Csaknem száz év után került elő A nagy Gatsby első színpadi adaptáció elveszettnek hitt szövegkönyve. F. Scott Fitzgerald 1925-ös regényét a Pulitzer-díjas drámaíró, Owen Davis dolgozta fel egy 1926-ban bemutatott Broadway-produkcióhoz, ami jelentősen hozzájárult Fitzgerald hírnevéhez és az azóta klasszikusnak számító regény sikeréhez. A színpadi verzió bátran nyúlt hozzá az eredeti műhöz – Owen Davis feldolgozásában nem Nick Carraway volt a narrátor, Jay Gatsby a regény során fokozatosan feltáruló múltját pedig már a darab elején megismerhették a nézők. Az eredeti szövegkönyvnek azonban nyoma veszett. Egy amerikai archívumban nemrég mégis felbukkant egy példány, amely a darabban szereplő egyik színészé volt, és amelyet április végétől a Cambridge University Press gondozásában megjelenő kötetben végre bárki elolvashat.

EU-ÜNNEP A Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) április 16. és május 3. között kéthetes eseménysorozattal, kiállítással, konferenciával és workshopokkal ünnepli Magyarország EU-csatlakozásának 20. évfordulóját. A programsorozat egyik kiemelt eseménye a Let Your Star Shine című nemzetközi kiállítás, amelynek keretében az elmúlt évtizedekben Erasmus-ösztöndíjban részesült hallgatók és nemzetközileg is elismert képzőművészek műveiből látható válogatás az egyetem Barcsay Termében. A tárlaton számos médium megjelenik, az alkotások az egyetemen található szakokat és a művészi megközelítések sokféleségét is leképezik, a 35 magyar kiállító művész mellett 17 külföldi, egykor Budapesten tanuló alkotótól érkeznek művek. A kiállítással párhuzamosan, április 22. és 26. között megrendezett nemzetközi héten mások mellett Ito Tosimicu japán szobrászművész, Ludger Pfanz filmes szakember és Csang Vej kínai kalligráfus is előadást tart.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.