Egy hét kultúra 2024/13.

  • Narancs
  • 2024. március 26.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁS Márciustól tartalmában és látványában is megújult formában tekinthető meg a Magyar Nemzeti Galéria Modern idők című állandó kiállításának az 1890 és 1930 közötti időszak kiemelkedő alkotóira és művészcsoportjaira fókuszáló része. A tárlaton a korábbiaktól kissé eltérő stiláris hangsúlyokkal, új szempontok szerinti tematikai egységekkel és életmű-preferenciákkal találkozhat a közönség. A megújult kiállítóterekben mások mellett a magyar szecessziós művészetet, Gulácsy Lajos munkásságát, a Nyolcak művészcsoportot, az aktivizmus és az emigráció alkotóit, valamint a weimari Bauhaus magyar művészeit középpontba helyezve tárulnak fel a korszak meghatározó törekvései. A festmény-, szobor- és éremanyag mellett a tárlaton az Iparművészeti Múzeumból kölcsönzött tárgyak – a századforduló és a Bauhaus mesterművei – is megtekinthetők, elsősorban azokból a korszakokból, amelyekben a művészek összművészeti szellemben alkottak: festettek, kerámiát és bútort terveztek.

SZÖVEGKÖNYV Csaknem száz év után került elő A nagy Gatsby első színpadi adaptáció elveszettnek hitt szövegkönyve. F. Scott Fitzgerald 1925-ös regényét a Pulitzer-díjas drámaíró, Owen Davis dolgozta fel egy 1926-ban bemutatott Broadway-produkcióhoz, ami jelentősen hozzájárult Fitzgerald hírnevéhez és az azóta klasszikusnak számító regény sikeréhez. A színpadi verzió bátran nyúlt hozzá az eredeti műhöz – Owen Davis feldolgozásában nem Nick Carraway volt a narrátor, Jay Gatsby a regény során fokozatosan feltáruló múltját pedig már a darab elején megismerhették a nézők. Az eredeti szövegkönyvnek azonban nyoma veszett. Egy amerikai archívumban nemrég mégis felbukkant egy példány, amely a darabban szereplő egyik színészé volt, és amelyet április végétől a Cambridge University Press gondozásában megjelenő kötetben végre bárki elolvashat.

EU-ÜNNEP A Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) április 16. és május 3. között kéthetes eseménysorozattal, kiállítással, konferenciával és workshopokkal ünnepli Magyarország EU-csatlakozásának 20. évfordulóját. A programsorozat egyik kiemelt eseménye a Let Your Star Shine című nemzetközi kiállítás, amelynek keretében az elmúlt évtizedekben Erasmus-ösztöndíjban részesült hallgatók és nemzetközileg is elismert képzőművészek műveiből látható válogatás az egyetem Barcsay Termében. A tárlaton számos médium megjelenik, az alkotások az egyetemen található szakokat és a művészi megközelítések sokféleségét is leképezik, a 35 magyar kiállító művész mellett 17 külföldi, egykor Budapesten tanuló alkotótól érkeznek művek. A kiállítással párhuzamosan, április 22. és 26. között megrendezett nemzetközi héten mások mellett Ito Tosimicu japán szobrászművész, Ludger Pfanz filmes szakember és Csang Vej kínai kalligráfus is előadást tart.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány a tettes

A DK-s politikus visszavonulásának mindenki örül. Örül a Fidesz, örülnek azok is, akik őszintén a pokolra kívánják Orbánt és a rendszerét. Hiszen Gyurcsány távozása felér egy beismeréssel: tényleg mindenért ő a hibás.