IDEG Egy új kutatás szerint világszerte több mint 3,4 milliárd ember (azaz a világnépesség 43 százaléka) küzd valamilyen fokú neurológiai rendellenességgel: az ilyen állapotok közé sorolják a stroke (agyérkatasztrófa) következményeit, az idegrendszeri fejlődési rendellenességeket, a többi közt az autizmust, a neurodegeneratív rendellenességeket, mint például az Alzheimer-kórt, és a mozgászavarokat, például a Parkinson-kórt. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közreműködésével készült (most a The Lancet Neurologyban publikált) kutatás során azt vizsgálták, hogy az imént felsorolt neurológiai állapotok hogyan befolyásolják az emberek életét világszerte. A 2021-es Global Burden of Disease, Injuries és Risk Factor Study (GBD) felmérés adatainak elemzése után arra a következtetésre jutottak, hogy körülbelül 3,4 milliárd ember küzd valamilyen fokú kóros neurológiai állapottal: globálisan is már ez a fogyatékosságok vezető oka. A kutatók szerint a kóros neurológiai állapotok (mint például az utóbbi évtizedekben rohamosan terjedő diabéteszre visszavezethető neuropátia) gyakoribbá válása a korai halálozások számának növekedésével jár, mindenekelőtt az alacsony és közepes jövedelmű országokban, ahol korlátozott a betegek hozzáférése a neurológiai egészségügyi ellátáshoz.
TEJÚT A csillagászok két ősi struktúrát találtak a Tejút belső régiójában: Shakti és Shiva 12–13 milliárd évesek, azaz olyan koraiak, hogy valószínűleg még a mai Tejútrendszer spirális karjainak és korongjainak legrégebbi részei előtt is kialakultak. Csoportként való azonosításukat az Európai Űrügynökség (ESA) Gaia műholdjától kapott értékes adatok tették lehetővé. A Gaia megfigyeléseinek segítségével Khyati Malhan és Hans-Walter Rix (Max-Planck-Institut für Sonnensystemforschung) meg tudták határozni az egyes csillagok pályáját, azok tulajdonságaival és összetételével együtt – eredményeiket az Astrophysical Journal közölte. A Shaktinak és Shivának elnevezett csillagfolyamok körülbelül 10 millió Nap tömegét tartalmazzák és ezek a nagyon idős csillagok mindegyike nagyon hasonló pályán mozog, és hasonló összetételű (például hiányoznak anyagukból a nehezebb fémek). Eloszlásuk módja arra utal, hogy különálló töredékekként jöttek létre, s kialakulásuk korai szakaszában egyesültek a Tejútrendszerrel.
KENU A hajózási technológia korai fejlődését bizonyítják azok a több mint 7 ezer éves kenuk, amelyeket most elemeztek kutatók: a PLoS ONE-ban közölt tanulmányuk alapján a neolitikum korának emberei technológiailag is kifinomult csónakokkal hajóztak a Földközi-tengeren. Juan Gibaja a spanyol országos kutatási tanácstól és kollégái öt, fatörzsból kivájt, a Rómához közeli, a tóparti La Marmotta falu melletti neolitikus lelőhelyről előkerült kenut vizsgáltak meg, amelyeket i. e. 5700 és 5100 között építettek. A hajók fejlett konstrukciós technikákat, például keresztirányú megerősítéseket tartalmaznak, egy kenuhoz három T alakú fából készült tárgy is kapcsolódik, mindegyikben egy sor lyuk van, ezeket valószínűleg kötelek rögzítésére használták. Ezek a jellemzők, valamint a korábbi rekonstrukciós kísérletek azt jelzik, hogy a tengerre is alkalmas hajókról van szó.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
