Egy hét kultúra 2024/25.

  • Narancs
  • 2024. június 19.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

VIZSGÁLAT Svájc egyik legnevesebb művészeti múzeuma öt festményt távolított el a nyilvános kiállítótereiből, amíg kivizsgálják, hogy korábban a nácik rabolták-e el azokat. A döntés azután született, hogy új nemzetközi irányelvek léptek életbe az olyan, még mindig nagy számban előforduló művészeti alkotások kezelésére vonatozóan, amelyek nem kerültek vissza az eredeti tulajdonosaikhoz vagy azok jogutódjaihoz. Az Emil Bührle-gyűjteménynek a Kunsthaus Zürichben őrzött darabjainak eredetével kapcsolatban már korábban is merültek fel aggályok. A német származású névadó ugyanis fegyvergyárosként a második világháború alatt a náciknak eladott fegyverekből szerezte vagyonát, 1956-os haláláig pedig mintegy 600 műtárgyból álló gyűjteményt halmozott fel. A vizsgálatban érintett alkotások között van Monet Jardin de Monet à Giverny (1895) című festménye és Van Gogh A régi torony (1884) című képe is, valamint Courbet, Toulouse-Lautrec és Gauguin egy-egy műve.

TŰZVÉSZ Tűz ütött ki június 9-én reggel a torontói Szent Anna anglikán templomban, aminek következtében a történelmi jelentőségű épület szinte teljese megsemmisült, és a benne őrzött értékes műalkotások is elpusztultak. Az 1908-ban épített templom belső terében tizennyolc, ószövetségi prófétákat, valamit Jézus életét bemutató falfestmény volt látható. Az aranyozott képeket a „hetek csoportjaként” ismert kanadai művészkollektíva három tagja, J. E. H. MacDonald, Frederick Varley és Franklin Carmichael készítette 1923-ban. A Szent Anna volt az egyetlen olyan templom, amelyet az 1920-as években fénykorát élő csoport művészeinek munkái díszítettek. A tűz oka egyelőre nem ismert, a katasztrófa idején senki nem tartózkodott az épületben, így személyi sérülés nem történt. A kanadai CBC News beszámolója szerint az elmúlt két évben országszerte 33 templomban pusztított tűzvész, ezek közül 24 esetben állapították meg, hogy gyújtogatás történt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.