Egy hét kultúra 2024/35.

  • Narancs
  • 2024. augusztus 28.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt

ÁTJÁRÓ Egy több mint 600 éves átjáró maradványaira bukkantak a régészek az Egyesült Királyság legrégebbi működő színházában. A nyílást, amely a feltételezések szerint egykor a színészek öltözőjébe vezetett, a kelet-angliai King’s Lynnben található St. George’s Guildhall épületének átvizsgálása során fedezték fel. A szakértők szerint a feltárt boltív mindenképpen 1405 előttről származik, mivel a színházterem középkori tetőszerkezetét tartja. Az épület a 15–16. században vándorszínészek kedvelt játszóhelye volt, egy feljegyzés szerint 1592-ben és 1593-ban William Shakespeare társulata is fellépett itt, amikor a londoni színházakat a pestisjárvány miatt bezárták. A ma is kulturális központként működő St. George’s Guildhall kreatív igazgatójának beszámolója szerint a felújítást megelőző régészeti feltárás során először csak egy furcsa kidomborodást vettek észre az egyik falon, ám mint kiderült, egy olyan helyiség bejáratáról van szó, amelyet minden bizonnyal maga Shakespeare is használt.

VÍZILILIOMOK Monet egyik vízililiomos festménye lesz a Christie’s szeptember 26-i hongkongi árverésének kiemelt tétele. A kép, amelynek értékét 200 és 280 millió hongkongi dollár (nagyjából 9–12 milliárd forint) közé becsülik, az aukciósház új ázsiai központjának első árverésén mutatkozik be. Ha a festmény valóban az előzetes várakozásoknak megfelelő összegért találna gazdára, azzal a régióban valaha eladott egyik legértékesebb nyugati műalkotássá válna. Az 1897 és 1899 között készült Nymphéas című kép a giverny-i kertben található tavat ábrázolja, a Christie’s tájékoztatása szerint pedig ez az egyik első vászon, amelyet a francia impresszionista festő ennek a témának szentelt. A 125 éve született mű első alkalommal kerül kalapács alá, mivel Monet 1926-os halálát követően évekig a család birtokában maradt, majd egy magángyűjteménybe került.

PLACCC FESZTIVÁL Vonaton, vasútállomáson, folyóparton és további rendhagyó helyszíneken – az idén is közel egy hónapon keresztül zajlik a PLACCC Fesztivál augusztus 30. és szeptember 21. között. A fesztivál augusztus utolsó hétvégéjén az ötéves SVUNG Kutatócsoport születésnapi eseménysorozatával indul Nagymaroson: pénteken a Journeying – The weight we carry című vonatperformance érkezik a helyszínre, amit szombaton művészeti nevelési szakmai program, majd a kollektíva meghatározó projektjeinek bemutatása követ. Bubla Éva vizuális művész és aktivista kurátori közreműködésével megvalósuló Sensing the City keretében több, a város szövetéhez és az ökoszisztémához való kapcsolódásra fókuszáló projekt lesz látható, míg a Scenescape Drama Group, egy elsősorban bevándorló hátterű résztvevők önkifejezésének teret adó társulat Duncan Macmillan Every Brilliant Thing című monológját dolgozza fel lakásszínházi formában, Bogdana Kosmina ukrán képzőművész-építészt pedig egy helyspecifikus alkotás elkészítésére kérték fel a szervezők. Az idei rendezvénysorozatot Grecsó Zoltán táncművész és Móser Ádám zenész köztéri előadása zárja.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)

Ide? Hová?

Magyarországon úgy megy, hogy négy­évente kijön a felcsúti jóember a sikoltozó övéi elé, és bemondja, hogy ő a Holdról is látszik.

Semmi jóra

„Újabb Mi Hazánk-siker: a Zeneakadémia lemondta Varnus Xavér koncertjét!” – írta büszkén Facebook-oldalára november 15-én Dúró Dóra. A bejelentést megelőzően a politikus nyílt levélben, az Országgyűlés alelnökeként követelte a Zeneakadémia vezetőjétől a koncert lefújását – minden különösebb vizsgálat, vizsgálódás nélkül, egyetlen ún. tényfeltáró cikkre alapozva.