Egy hét kultúra 2024/35.

  • Narancs
  • 2024. augusztus 28.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt

ÁTJÁRÓ Egy több mint 600 éves átjáró maradványaira bukkantak a régészek az Egyesült Királyság legrégebbi működő színházában. A nyílást, amely a feltételezések szerint egykor a színészek öltözőjébe vezetett, a kelet-angliai King’s Lynnben található St. George’s Guildhall épületének átvizsgálása során fedezték fel. A szakértők szerint a feltárt boltív mindenképpen 1405 előttről származik, mivel a színházterem középkori tetőszerkezetét tartja. Az épület a 15–16. században vándorszínészek kedvelt játszóhelye volt, egy feljegyzés szerint 1592-ben és 1593-ban William Shakespeare társulata is fellépett itt, amikor a londoni színházakat a pestisjárvány miatt bezárták. A ma is kulturális központként működő St. George’s Guildhall kreatív igazgatójának beszámolója szerint a felújítást megelőző régészeti feltárás során először csak egy furcsa kidomborodást vettek észre az egyik falon, ám mint kiderült, egy olyan helyiség bejáratáról van szó, amelyet minden bizonnyal maga Shakespeare is használt.

VÍZILILIOMOK Monet egyik vízililiomos festménye lesz a Christie’s szeptember 26-i hongkongi árverésének kiemelt tétele. A kép, amelynek értékét 200 és 280 millió hongkongi dollár (nagyjából 9–12 milliárd forint) közé becsülik, az aukciósház új ázsiai központjának első árverésén mutatkozik be. Ha a festmény valóban az előzetes várakozásoknak megfelelő összegért találna gazdára, azzal a régióban valaha eladott egyik legértékesebb nyugati műalkotássá válna. Az 1897 és 1899 között készült Nymphéas című kép a giverny-i kertben található tavat ábrázolja, a Christie’s tájékoztatása szerint pedig ez az egyik első vászon, amelyet a francia impresszionista festő ennek a témának szentelt. A 125 éve született mű első alkalommal kerül kalapács alá, mivel Monet 1926-os halálát követően évekig a család birtokában maradt, majd egy magángyűjteménybe került.

PLACCC FESZTIVÁL Vonaton, vasútállomáson, folyóparton és további rendhagyó helyszíneken – az idén is közel egy hónapon keresztül zajlik a PLACCC Fesztivál augusztus 30. és szeptember 21. között. A fesztivál augusztus utolsó hétvégéjén az ötéves SVUNG Kutatócsoport születésnapi eseménysorozatával indul Nagymaroson: pénteken a Journeying – The weight we carry című vonatperformance érkezik a helyszínre, amit szombaton művészeti nevelési szakmai program, majd a kollektíva meghatározó projektjeinek bemutatása követ. Bubla Éva vizuális művész és aktivista kurátori közreműködésével megvalósuló Sensing the City keretében több, a város szövetéhez és az ökoszisztémához való kapcsolódásra fókuszáló projekt lesz látható, míg a Scenescape Drama Group, egy elsősorban bevándorló hátterű résztvevők önkifejezésének teret adó társulat Duncan Macmillan Every Brilliant Thing című monológját dolgozza fel lakásszínházi formában, Bogdana Kosmina ukrán képzőművész-építészt pedig egy helyspecifikus alkotás elkészítésére kérték fel a szervezők. Az idei rendezvénysorozatot Grecsó Zoltán táncművész és Móser Ádám zenész köztéri előadása zárja.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.