Egy hét tudomány 2024/35.

  • Narancs
  • 2024. augusztus 28.

Interaktív

Rövid hírek: vulkán, víz, vihar

VULKÁN A tavaly december óta rendszeresen ki­újuló vulkáni tevékenység eddigi legnagyobb kitörése zajlik az izlandi Reykjanes-félszigeten augusztus 22-e óta. Augusztus 25-ig a friss láva mintegy 12–15 négyzetkilométer területet borított be – az eddigi legnagyobb, május 29. és június 22. közötti aktivitás során ez 9,4 négyzetkilométer volt. A vulkanológusok becslései szerint ezúttal már legalább 20–30 millió köbméter térfogatú izzó, bazaltos láva terült szét a felszínen. A kitörés augusztus 26-i állapot szerint egy rövid hasadék mentén, több ponton zajlik, ahol kisebb-nagyobb lávaszökőkutak csapnak fel. Erőteljes a vulkáni gázok kiáramlása is: a gázfelhő egyelőre déli irányba sodródik, de a szélirány változása esetén komoly gondokat okozhat. A működés közben tapasztalható földrengések és a csökkenő mértékű földremegés a hasadékvulkáni működés normál lefolyását jelzi: ez alapján várható, hogy előbb-utóbb csak egy kitörési központ fog maradni, ahol egy nagyobb lávafröccskúp épülhet ki, de nem zárható ki, hogy egy újabb hasadék is megnyílik.

VÍZ A szuper-Föld és a szub-Neptunusz típusú exobolygók sokkal több vizet rejtenek belsejükben, mint azt korábban gondolták a tudósok – állítja egy friss kutatás, amelyről a Nature Astronomy közölt beszámolót. A cikk szerint a nagyjából Föld méretű és a Föld tömegének hatszorosánál is nagyobb tömegű égitestek esetében a víz nagy része mélyen a bolygók magjában található. A ma ismert exobolygók többsége a csillaga közelében található, s ezeket elsősorban olvadt magmából álló forró óceánok borítják, amelyek még nem hűltek le kellőképpen ahhoz, hogy szilikát alapkőzetből álló szilárd köpenyt képezzenek, mint a Föld. A víz remekül oldódik ezekben a magmaóceánokban – ellentétben például a szén-dioxiddal, amely gyorsan a légkörbe távozik. A bolygók vastartalma kezdetben nagyrészt szintén a forró magmaóceánban található cseppek formájában: a víz ezekhez a vascseppekhez kapcsolódik, és velük együtt lesüllyed a bolygó magjáig. A kutatás egyik legfontosabb eredménye szerint minél nagyobb méretű a bolygó és minél nagyobb a tömege, a víz annál inkább kapcsolódik a vascseppekkel, és azokkal együtt integrálódik a bolygó magjába.

LÁBNYOM Egymáshoz kapcsolódó dinoszaurusz-lábnyomokat fedeztek fel Brazíliában és Kamerunban: a 260 kora krétakori nyom demonstrálja, hol tudtak utoljára szabadon átkelni a szárazföldi dinoszauruszok Dél-Amerika és Afrika között több millió évvel a két kontinens teljes szétválása előtt. Afrika és Dél-Amerika körülbelül 140 millió évvel ezelőtt kezdett elszakadni egymástól: ekkor a földkéregben hasadékok (rift) nyíltak meg. Ezek mentén a Dél-Amerika és Afrika alatti tektonikus lemezek távolodtak egymástól, közben a Föld köpenyéből származó magma emelkedett a felszínre, és új óceáni kéreg keletkezett. Eme földtörténeti események nyomait találták meg Louis Jacobs (Southern Methodist University) és paleontológustársai, akik háromujjú theropodák, sauropodák és madármedencéjú (Ornithischia) dinoszauruszok 120 millió éves, egymással összefüggő lábnyomaira bukkantak a két helyszínen.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.