SZÍV A hirtelen szívleállások mintegy kétharmada megelőzhető lenne – állítja egy friss tanulmány, amely a Canadian Journal of Cardiologyban jelent meg. A UK Biobank adatbázisán végzett elemzés, amelynek során több mint 500 ezer felnőttet követtek közel 14 éven át, 56 olyan életmódbeli tényezőt azonosított, amelyek helyes alkalmazása esetén megelőzhető lenne a hirtelen szívleállásoknak akár a 63 százaléka – ez az állapot 10 százalék alatti túlélési aránnyal jár, ha kórházi környezetben történik. A tanulmány megállapítása szerint a kockázatot növelő mindennapi szokások közé tartozik a nappali szunyókálás, a sok tévézés és a kora reggeli ébredés. Néhány mindennapi szokás segíthet megvédeni a szívet, beleértve a rendszeres testmozgást, a gyümölcs- és zöldségevést, és még a mérsékelt mennyiségű bor fogyasztását is. Az eredmények ismeretében nem árt konzultálni szívgyógyászunkkal, akik ilyen esetekben az egészséges életmód, a rendszeres testmozgás, a kiegyensúlyozott étrend, a dohányzás kerülése, és szükség esetén a fogyás fontosságát hangsúlyozzák. A kutatás összhangban van egy másik, szintén több évtizednyi követéses vizsgálat nyomán született kutatási eredménnyel, amely szerint az olyan káros szokások, mint a dohányzás, a komolyabb alkoholfogyasztás és a fizikai inaktivitás már 36 éves korra, azaz a korábban feltételezettnél sokkal hamarabb károsíthatják az egészséget. A kutatók azt találták, hogy ezek a káros szokások azonnal hatással vannak a mentális jóllétre, az anyagcsere-egészségügyi markerekre és az önértékelésre, a negatív hatások pedig idővel súlyosbodnak.
KITÖR A Hunga Tonga – Hunga Ha’apai tenger alatti tűzhányó 2022. januári robbanásszerű kitörése soha nem látott mennyiségű vizet juttatott a felső légkörbe, és ezzel széles körű éghajlati hatásokat váltott ki. Ezzel együtt egy ilyen típusú, ekkora anyagmennyiséget megmozgató, explozív vulkáni tevékenységhez képest rendellenesen kevés ként (mindenekelőtt kénoxidokat) bocsátott ki. Most egy kutatócsoport a Nature Geoscience-ben megjelent tanulmányában rekonstruálta a kitörés okait, jellemzőit és hatásait. A kutatók szerint a kitörés előtt a magma egy gyengén rétegzett, 2,1–5,6 kilométer mélységű tározóban helyezkedett el – ehhez képest 3 percen belül felemelkedett, és még 400–1000 méter mélyen a tengerszint alatt feltöredezett. A 11 órán át tartó kitörés során összesen 319 teragramm (Tg) magmás eredetű víz szabadult fel – de ez is kevesebb, mint 10 százaléka a magma-tengervíz kölcsönhatásból származó víznek. A vulkáni anyagok vizsgálata révén kalkulálható 9,4 teragrammnyi teljes kénkibocsátás több mint 93 százaléka került az óceán vizébe. Ezek az eredmények azt sugallják, hogy pusztán a műholddal detektált kén-dioxid-kibocsátás figyelembevételével nem lehet pontos becslést adni a tenger alatti vulkánok magmakibocsátásáról, és ezek valószínűleg szinte láthatatlanok maradnak a jégmagmintákban is – annak dacára, hogy a felső légkörbe juttatott víz miatt komoly hatást gyakorolnak az éghajlatra.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
