Egy hét tudomány 2022/28.

  • Narancs
  • 2022. július 13.

Interaktív

Rövid hírek: húsevő, robot, áramlat...

MERKÚR Valószínűleg a bolygóközi porból származik a Merkúr, a Naprendszer legbelső bolygójának felületén található vízjég zöme – modellszámítások nyomán erre a következtetésre jutottak a Groningeni Egyetem munkatársai. Szimulációk segítségével azt vizsgálták, hogy milyen sebességgel és mennyi jeges anyag (üstökös, kisbolygó, illetve víz- vagy vízjégtartalmú bolygóközi porszemcse) ütközik a Merkúr bolygóba. Ami a becsapódó víztartalmú anyagból megmaradhat, az a pólusvidékek állandóan napfénymentes sötét zugaiban, krátereiben halmozódik fel, vagy­is az egyébként rendkívül forró bolygó „hideg csapdáiban”. A modellszámítások eredménye szerint az üstökösök és víztartalmú kisbolygók közel azonos mennyiségű vizet szállítanak a Merkúrra: évenként kb. 1 tonnát. Ezzel szemben a bolygóközi por egy nagyságrenddel nagyobb, mintegy 16 tonna víz külső forrása minden évben a Merkúron. Ilyen becsapódási gyakorisággal 1 milliárd év alatt összegyűlhetett annyi víz kifagyva a felszínen, mint ami a földfelszíni radarmérésekkel és a Messenger (Mercury Surface, Space Environment, Geochemistry and Ranging) űrszonda megfigyeléseivel kimutatható volt. A kutatók nem zárják ki, hogy a Merkúron levő víz más forrásokból is származhat, de számításaik eredményei jól egyeznek a megfigyelésekkel.

 

ASZÁLY 1200 éve nem tapasztalt aszály sújtja az Ibériai-félszigetet: a Nature Geoscience című szakfolyóiratban olvasható tanulmány szerint mindez az azori magasnyomás erősödésével áll kapcsolatban. A nyugat-európai időjárást és csapadékviszonyokat alapvetően befolyásolja az Azori-szigetek térségében uralkodó magas légnyomású légköri rendszer, amelynek nagysága és erőssége is meghatározó lehet a környék klímája szempontjából. A kutatók jelenkori mérések, paleoklimatológiai adatok és modellszámítások alapján elemezték az elmúlt 1200 év klímájának alakulását az észak-atlanti régióban, és arra a következtetésre jutottak, hogy a felmelegedéssel együtt nőtt az azori magasnyomás kiterjedése. A paleoklimatológiai adatokat egy portugál barlangban található cseppköveken végzett izotópelemzések nyomán kapták meg. Ha nagy az azori magasnyomás kiterjedése, akkor a téli félévben a mediterrán térségben kevesebb, Nagy-Britanniában viszont több csapadék hullik, ilyenkor ugyanis északabbra húzódik a magasnyomás, ami mintegy gátat szab a csapadékot szállító nyugatias szeleknek. Mindez azért is fontos, mert a mediterrán térségében az éves csapadék nagy része hagyományosan a téli időszakban hullik. A vizsgálatok szerint az ipari forradalom óta egyre gyakoribbak ezek az időjárási helyzetek: míg az 1850-es évek előtt minden tizedik tél volt ilyen, addig ma már minden negyedik telet az erős azori magasnyomás uralja. Az anticiklon kiterjedésének növekedése drámai hatást gyakorol Spanyolország és Portugália időjárására: itt a téli csapadék évi 5–10 milliméterrel csökkent az elmúlt évtizedekben, s az évszázad végére további 10–20 százalékkal csökkenhet a téli csapadékmennyiség.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Madarak és angyalok

  • - turcsányi -

Nehéz megmondani, hogy mikor mondtak fel az angyalok. Már akkor, amikor Wim Wenders folytatni merészelte a Berlin felett az eget (Távol és mégis közel, 1993)? Vagy csak 1998-ban lett elegük, amikor meglátták magukat az Angyalok városa című filmben – a Berlin felett az ég e remake-jét Nicolas Cage-dzsel? Az biztos, hogy Los Angelesből eztán szedték a sátorfájukat. De senki nem pótolhatatlan, L. A. pedig különösen nem maradhatott efféle égi szárnyasok nélkül.

„A legszívesebben hallgatok”

Kurtág György a magyar kultúra állócsillaga, kincse, élő klasszikusa, a magyar művészeti hagyomány nagy tradíciójának megszemélyesítője egy olyan korszakban, amelyben ez a hagyomány igencsak ingatag lábakon áll. Ha nyilvánosan megszólal a 98 éves mester, az maga az esemény.

Annyira nem sötét

A legutóbbi Pearl Jam-lemez, a 2020-as Gigaton hosszú, hétéves várakozás után jelent meg, így sokan örülhettek, hogy a zenekar hamarabb elkészült a tizenkettedik albumával, amely a Dark Matter címet viseli.

Dél csillagai

A Budapest JazzFest cégére alatt, a közel három héten át zajló hetvenhat koncert minden bizonnyal a legnagyobb magyar jazzfesztivál, de ennél figyelemre méltóbb, hogy huszonnégy országból érkeztek a zenészek. Megragadtuk a lehetőséget, hogy egy török triót és egy szárd együttest hallgassunk meg.

Ma senki se nyer

Emlékeznek, mikor volt köztársasági elnök Mádl Ferenc? Nos, Orbán Viktor első miniszterelnöksége idején. A díszlet és az időnként felhangzó Ki nyer ma? című rádióműsor szignálja segít behatárolni, hogy a közelmúltban járunk, de az elnök neve az egyetlen konkrét utalás, amelyből kikövetkeztethetjük, milyen évet is írunk (majdnem) pontosan.

Gázlánggal fűtünk

Az év szaván vitatkozhatunk, de korunk szava bizonyosan a nárcisztikus. Ha valaki megbánt minket, vagy akár csak nem hajlandó részt venni az önbecsmérlés társadalmilag elvárt aktusában, máris megkapja, hogy „mekkora nárci”.

Újragondolt fintorok

Szabó Eszter sajátos, jellegzetes figurái középkorú és idősödő nők. Morcosak, egyked­vűek. Nyúzottak és fáradtak. Grimaszolnak, duzzognak. Olykor járókerettel sétálnak, máskor két hatalmas herezacskót vonszolnak maguk után.

Választhat szegény

„Köszönöm, hogy Önökkel tölthettem egy napot!” – írta tavaly februári Facebook-bejegyzésében Novák Katalin, amikor látogatást tett Tiszabőn, a legszegényebbek közé sorolt falvak egyikében.

Akire rámondják

Magyar Péter feljelenti Orbán Viktort – lelke rajta, a jobboldalon mindig is nagy becsben tartották az ország hagyományait, az ilyesminek tényleg van itt csőstül (ti. hagyománya). Amíg viszont tövig rágjuk a körmünket, hogy a tisztelt hatóságok hazavágják-e a miniszterelnököt az aljas indokból, nagy nyilvánosság előtt elkövetett, jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazásaiért, a feljelentés tartalmi része módot ad mindannyiunknak egy pillantást vetni jelen közállapotainkra. Továbbá a jövő kecsegtető ígéreteire is.

Muszkavezetők

Múlt hétfőn egy pilisi lakossági fóruma után a 444 újságírója megkérdezte Szijjártó Péter külügyminisztert, hogyan hatolhattak be az orosz állam támogatta hekkerek – egyszerűbben: az orosz titkosszolgálatok – a Külügy­minisztérium informatikai rendszerébe. Az érdeklődés közvetlen oka az volt, hogy nem sokkal előtte Orbán Viktor kijelentette, mind technikai, mind humán szempontból Magyarországnak van a legjobb nemzetbiztonsági rendszere.