Egy hét tudomány 2022/28.

  • Narancs
  • 2022. július 13.

Interaktív

Rövid hírek: húsevő, robot, áramlat...

MERKÚR Valószínűleg a bolygóközi porból származik a Merkúr, a Naprendszer legbelső bolygójának felületén található vízjég zöme – modellszámítások nyomán erre a következtetésre jutottak a Groningeni Egyetem munkatársai. Szimulációk segítségével azt vizsgálták, hogy milyen sebességgel és mennyi jeges anyag (üstökös, kisbolygó, illetve víz- vagy vízjégtartalmú bolygóközi porszemcse) ütközik a Merkúr bolygóba. Ami a becsapódó víztartalmú anyagból megmaradhat, az a pólusvidékek állandóan napfénymentes sötét zugaiban, krátereiben halmozódik fel, vagy­is az egyébként rendkívül forró bolygó „hideg csapdáiban”. A modellszámítások eredménye szerint az üstökösök és víztartalmú kisbolygók közel azonos mennyiségű vizet szállítanak a Merkúrra: évenként kb. 1 tonnát. Ezzel szemben a bolygóközi por egy nagyságrenddel nagyobb, mintegy 16 tonna víz külső forrása minden évben a Merkúron. Ilyen becsapódási gyakorisággal 1 milliárd év alatt összegyűlhetett annyi víz kifagyva a felszínen, mint ami a földfelszíni radarmérésekkel és a Messenger (Mercury Surface, Space Environment, Geochemistry and Ranging) űrszonda megfigyeléseivel kimutatható volt. A kutatók nem zárják ki, hogy a Merkúron levő víz más forrásokból is származhat, de számításaik eredményei jól egyeznek a megfigyelésekkel.

 

ASZÁLY 1200 éve nem tapasztalt aszály sújtja az Ibériai-félszigetet: a Nature Geoscience című szakfolyóiratban olvasható tanulmány szerint mindez az azori magasnyomás erősödésével áll kapcsolatban. A nyugat-európai időjárást és csapadékviszonyokat alapvetően befolyásolja az Azori-szigetek térségében uralkodó magas légnyomású légköri rendszer, amelynek nagysága és erőssége is meghatározó lehet a környék klímája szempontjából. A kutatók jelenkori mérések, paleoklimatológiai adatok és modellszámítások alapján elemezték az elmúlt 1200 év klímájának alakulását az észak-atlanti régióban, és arra a következtetésre jutottak, hogy a felmelegedéssel együtt nőtt az azori magasnyomás kiterjedése. A paleoklimatológiai adatokat egy portugál barlangban található cseppköveken végzett izotópelemzések nyomán kapták meg. Ha nagy az azori magasnyomás kiterjedése, akkor a téli félévben a mediterrán térségben kevesebb, Nagy-Britanniában viszont több csapadék hullik, ilyenkor ugyanis északabbra húzódik a magasnyomás, ami mintegy gátat szab a csapadékot szállító nyugatias szeleknek. Mindez azért is fontos, mert a mediterrán térségében az éves csapadék nagy része hagyományosan a téli időszakban hullik. A vizsgálatok szerint az ipari forradalom óta egyre gyakoribbak ezek az időjárási helyzetek: míg az 1850-es évek előtt minden tizedik tél volt ilyen, addig ma már minden negyedik telet az erős azori magasnyomás uralja. Az anticiklon kiterjedésének növekedése drámai hatást gyakorol Spanyolország és Portugália időjárására: itt a téli csapadék évi 5–10 milliméterrel csökkent az elmúlt évtizedekben, s az évszázad végére további 10–20 százalékkal csökkenhet a téli csapadékmennyiség.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.