Egy hét tudomány 2022/28.

  • Narancs
  • 2022. július 13.

Interaktív

Rövid hírek: húsevő, robot, áramlat...

MERKÚR Valószínűleg a bolygóközi porból származik a Merkúr, a Naprendszer legbelső bolygójának felületén található vízjég zöme – modellszámítások nyomán erre a következtetésre jutottak a Groningeni Egyetem munkatársai. Szimulációk segítségével azt vizsgálták, hogy milyen sebességgel és mennyi jeges anyag (üstökös, kisbolygó, illetve víz- vagy vízjégtartalmú bolygóközi porszemcse) ütközik a Merkúr bolygóba. Ami a becsapódó víztartalmú anyagból megmaradhat, az a pólusvidékek állandóan napfénymentes sötét zugaiban, krátereiben halmozódik fel, vagy­is az egyébként rendkívül forró bolygó „hideg csapdáiban”. A modellszámítások eredménye szerint az üstökösök és víztartalmú kisbolygók közel azonos mennyiségű vizet szállítanak a Merkúrra: évenként kb. 1 tonnát. Ezzel szemben a bolygóközi por egy nagyságrenddel nagyobb, mintegy 16 tonna víz külső forrása minden évben a Merkúron. Ilyen becsapódási gyakorisággal 1 milliárd év alatt összegyűlhetett annyi víz kifagyva a felszínen, mint ami a földfelszíni radarmérésekkel és a Messenger (Mercury Surface, Space Environment, Geochemistry and Ranging) űrszonda megfigyeléseivel kimutatható volt. A kutatók nem zárják ki, hogy a Merkúron levő víz más forrásokból is származhat, de számításaik eredményei jól egyeznek a megfigyelésekkel.

 

ASZÁLY 1200 éve nem tapasztalt aszály sújtja az Ibériai-félszigetet: a Nature Geoscience című szakfolyóiratban olvasható tanulmány szerint mindez az azori magasnyomás erősödésével áll kapcsolatban. A nyugat-európai időjárást és csapadékviszonyokat alapvetően befolyásolja az Azori-szigetek térségében uralkodó magas légnyomású légköri rendszer, amelynek nagysága és erőssége is meghatározó lehet a környék klímája szempontjából. A kutatók jelenkori mérések, paleoklimatológiai adatok és modellszámítások alapján elemezték az elmúlt 1200 év klímájának alakulását az észak-atlanti régióban, és arra a következtetésre jutottak, hogy a felmelegedéssel együtt nőtt az azori magasnyomás kiterjedése. A paleoklimatológiai adatokat egy portugál barlangban található cseppköveken végzett izotópelemzések nyomán kapták meg. Ha nagy az azori magasnyomás kiterjedése, akkor a téli félévben a mediterrán térségben kevesebb, Nagy-Britanniában viszont több csapadék hullik, ilyenkor ugyanis északabbra húzódik a magasnyomás, ami mintegy gátat szab a csapadékot szállító nyugatias szeleknek. Mindez azért is fontos, mert a mediterrán térségében az éves csapadék nagy része hagyományosan a téli időszakban hullik. A vizsgálatok szerint az ipari forradalom óta egyre gyakoribbak ezek az időjárási helyzetek: míg az 1850-es évek előtt minden tizedik tél volt ilyen, addig ma már minden negyedik telet az erős azori magasnyomás uralja. Az anticiklon kiterjedésének növekedése drámai hatást gyakorol Spanyolország és Portugália időjárására: itt a téli csapadék évi 5–10 milliméterrel csökkent az elmúlt évtizedekben, s az évszázad végére további 10–20 százalékkal csökkenhet a téli csapadékmennyiség.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.