Egy hét tudomány 2022/3.

  • Narancs
  • 2022. január 19.

Interaktív

 Rövid hírek: béka, ló, saurus...

KITÖRÉS Az új évezred egyik legnagyobb vulkánkitörése zajlott le a Csendes-óceánon: egy a Tongához tartozó szigetvilágban található, részben tenger alatti tűzhányó január 15-én produkált egy úgynevezett pliniusi típusú kitörést, amelynek során töméntelen vulkáni anyag került a légkörbe, és jórészt elpusztult a Hunga Tonga–Hunga Ha’apa vulkanikus eredetű sziget. A robbanás kiváltó oka az lehetett, hogy a jó ideje működésben lévő (ezt megelőzően is több robbanásos kitörést produkáló) tűzhányó víz alatti kalderájába nagy mennyiségű gázdús magma nyomult fel a mélyből, ami az óceán vizével érintkezve freatomagmás robbanást okozott. A kitörés során igen sok törmelék került a felső légkörbe is: a kitörési felhő 30 kilométer magasra emelkedett, a teteje a műholdfelvételek tanúsága szerint több száz kilométeres szélességben terült szét a sztratoszférában. A hamufelhő részleges összeomlása nyomán piroklaszt torlóárak jöttek létre, amelyek nagy távolságot tudnak megtenni az óceán felszínén haladva. A kidobódott vulkáni anyag mennyisége alapján a vulkáni explozivitási index (VEI) szerint 5-ös erősségű lehetett a kitörés (közben 400 ezer tonna kén-dioxid került a légkörbe). A robbanás hangját ezer kilométerre is hallani lehetett, a lökéshullám legalább kétszer körbefutotta a Földet, az általa okozott légnyomás-ingadozást Budapesten is érzékelték a műszerek. A kitörés vulkanikus cunamit okozott, ami nem csupán a közeli Tonga-szigetcsoporton, de távolabb is károkozó nagyságú volt – például Peru partvidékén egy teherautóban utazó két nő halálát okozta a partra kicsapó, 2 méter magas vulkanikus szökőár, Tongán eddig egy brit állampolgár holttestét találták meg, de a szigetvilág nagy részével még nem állt helyre az összeköttetés.

 

BÉKA Egy eddig ismeretlen trópusi békafajt találtak Panamában, amely szinte örökké felhőbe vesző erdőségekben él: a kutatók (akik felfedezésüket a ZooKeys folyóiratban publikálták) az esőbékák közé tartozó kétéltűt Greta Thunbergről, a fiatal svéd klímaaktivistáról nevezték el. A Pristimantis nemzetségbe tartozó esőbékák az újvilági fauna fontos képviselői, összesen 574 faj tartozik ide, amelyek jórészt az Andokban, Kolumbia, Ecuador és Peru hegyvidéki részén élnek – színük és felépítésük tekintetében rendkívüli változatosságot mutatnak. A most felfedezett, Panama középső és keleti részén honos P. gretathunbergae egyike azon számos, jórészt mostanában felfedezett esőbékafajnak, amelyek a déli rokonaiktól kissé távolabb, de szintén nagy változatosságban élnek a Panama-földszoroson.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.