Egy hét tudomány 2022/45.

  • Narancs
  • 2022. november 9.

Interaktív

Rövid hírek: időszámítás, enzim, bolygó...

VULKÁN A Hunga Tonga-Hunga Ha’apai 2022. január 15-i kitörése az eddig észlelt legmagasabb kitörési oszlopot hozta létre: a Simon Proud atmoszférakutató által vezetett és a Science-ben publikált kutatás szerint egészen a mezoszféráig hatolt a főleg vízgőzből (kisebb részben hamuból és kén-dioxidból) álló oszlop, amely mindössze 30 perc alatt 57 kilométer magasra emelkedett, azaz óránkénti 114 kilométer volt a feláramlás sebessége. A hamuval kevert vízgőzoszlop közel került a világűr határához: 100 kilométer magasan húzódik a nemzetközi egyezmények szerint a világűr alsó határának tekintett Kármán-vonal. A kutatók egy új módszert alkalmaztak: számos műholdképet vetettek össze, hogy megállapítsák a kitörési oszlop magasságát.

 

IDŐSZÁMÍTÁS Megszaporodnak a szabadban élő állatok és járművek nem kívánt találkozásai, amint véget ért a nyári időszámítás – állítja egy friss, a Current Biologyben publikált anyag, amely szerint 16 százalékkal nőtt a szarvasok és őzek, illetve gépjárművek ütközéséből származó balesetek száma az Egyesült Államokban, amint visszatértek a sztenderd (téli) időszámításhoz. A kutatók azt is megbecsülték, hogy hány életet menthetne meg, ha az országban eltörölnék a visszatérést a normál időszámításra: szerintük átlagosan 33 emberéletet és 37 ezer vad életét lehetne megmenteni, ha kitartanának egész évben a nyári időszámítás mellett. Egy átlagos évben több mint kétmillió ütközés történik négylábú rőtvadak és gépjárművek között – ez az összes amerikai gépjárműbaleset 7 százaléka. Laura Prugh vadbiológus munkatársaival az állat-jármű ütközések adatait vizsgálta – különös tekintettel azokra a hetekre, amelyek megelőzik, illetve követik a nyári időszámításra való tavaszi átállást, majd (ősszel) a télire való visszaállást. Eredményeik szerint a tavaszi óraátállítás nem változtat a vadbalesetek sűrűségén, de az őszi visszaállítás nyomán komolyan megugrik ezek száma. Ekkor ugyanis a szokásos délutáni forgalom jelentős része hirtelen szürkület idejére vagy egyenesen sötétedés utánra kerül, és a romló látási viszonyok megnövelik a balesetek valószínűségét. A vizsgálatok szerint az ország keleti és középső államaiban a legsúlyosabb a helyzet, ott ugyanis az óraátállítás egybeesik a honos fehérfarkú avagy virginiai szarvasok nászidőszakával, ezért e négylábúak is igen mozgékonyak sötétedéskor és az után.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.