T. REX Egy eddig ismeretlen, a Tyrannosaurus rexek rokonságába tartozó theropoda dinoszauruszfaj maradványait azonosították amerikai kutatók: a PeerJ folyóiratban megjelent cikk szerint a késő krétakorban, a mai Montana állam területén élt Daspletosaurus wilsoni lehet az egyik hiányzó láncszem a kései T. rex-félék evolúciójában. A Daspletosaurusokat, amelyeknek maradványait Montanán kívül még a kanadai Albertában is megtalálták, általában a közismert ősragadozó, a T. rex közvetlen evolúciós elődjének tartják a kutatók, de eddig hiányoztak a kellő számban és teljességben fennmaradt őslénytani leletek, amelyek alátámaszthatták volna ezt a hipotézist. A most megvizsgált, a Judith River Formationben feltárt (utóbb D. wilsoni-ként, azaz önálló fajként) azonosított fosszilizálódott maradványok átmeneti jellegzetességeket mutatnak. Egyrészt még megvannak a szem körüli szarvszerű kinövések, mint az idősebb geológiai formációkban talált elődöknél, másrészt sokkal nagyobb méretű a szemgödrük, ami már a náluk később kifejlődött T. rex-félék felé mutat. A mostani lelet azt is igazolni látszik, hogy a múltban sokkal gyakoribb lehetett a lineáris evolúció, mint azt a tudósok korábban gondolták.
ELŐTAG Négy új, a mértékegységek neve elé iktatott prefixum, avagy előtag használatát fogadta el hivatalosan is a november 18-án megtartott kormányközi mérésügyi konferencia (CGPM): a mértékegységek nemzetközi rendszerébe (SI) is befogadott előtagok a nagyon kicsi vagy nagyon nagy mennyiségek jelölésére alkalmasak. A most elfogadott ronna és quetta előtagok jelentése 1027, illetve 1030, míg a ronto és quecto 10−27 és 10−30. Földünk tömege egy ronnagramm, míg az elektroné egy quectogram. Bevezetésüket mindenekelőtt számos tudományág (például az adattudomány) igényei tették szükségessé, nem hivatalosan több előtagot már korábban is használtak a kutatók. Ez volt az első eset 1991 óta, amikor módosították a prefixumok hivatalos listáját: akkor a zetta (1021), zepto (10−21), yotta (1024) és yocto (10−24) előtagokat fogadták el. Ama konkrét esetben a mértéktudományi szakemberek a kémikusok konkrét igényeit teljesítették, akik a nevezetes Avogadro-szám nagyságrendjében szerettek volna kifejezni SI-mértékegységeket: az Avogadro-szám megközelítőleg 6,022 × 1023 – ennyi részecske tesz ki pontosan egy mólt, utóbbi az anyagok mennyiségét kifejező mértékegység. Az immár sokak számára ismerős peta- és exa- előtagokat még 1975-ben fogadta be az SI.
MARADVÁNY Látványos színes felvételen örökített meg egy szupernóva-maradványt a Nagy Magellán felhőben (a Tejútrendszer kisméretű kísérő galaxisában) a Hubble Űrtávcső: a NASA és az Európai Űrügynökség (ESA) űrteleszkópjának felvételén jól látszanak az óriáscsillag felrobbanása nyomán visszamaradt törmelék alkotta rétegek és szálak. A szupernóva fénye 5 ezer éve érte el a Földet. A visszamaradt szálas szerkezetű törmelékanyagból csillagok újabb generációi jöhetnek létre a törpegalaxisban – csillagunk és a Naprendszer is a Tejútrendszerben több milliárd évvel ezelőtt lezajlott szupernóva-robbanások törmelékéből alakult ki.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
