Egy hét kultúra 2022/48.

  • Narancs
  • 2022. november 30.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

MENTÉS Az ukrán modernizmus képeiből nyitott kiállítást november 29-én a madridi Museo Nacional Thyssen-Bornemisza. Az In the Eye of the Storm: Modernism in Ukraine, 1900–1930s című tárlat a 20. század első évtizedeiben magának utat törő figuratív művészet, futurizmus és konstruktivizmus alkotásait vonultatja fel. A kvázi politikai kiállásként értelmezhető művek egy olyan korszakban születtek, amikor Ukrajnára éppen az összeomló birodalmak, az első világháború, az 1917-es forradalmak és az azt követő ukrán függetlenségi háború (1917–1921), valamint Szovjet-Ukrajna megalakulásának árnyéka vetült. Az országban kegyetlen sztálini elnyomás uralkodott, az ukrán értelmiség számtalan tagját, írókat, színházigazgatókat, művészeket végeztek ki, 1932-ben pedig a holodomor, a szovjet vezetés által mesterségesen generált éhínség az ukrán lakosság millióinak életét követelte. A kaotikus társadalmi és szociális viszonyok közepette mégis egy rendkívül kreatív és izgalmas modernista festészet bontakozott ki, amelynek műveit sokáig az orosz politikai nyomás miatt elzárva, raktárakban kellett őrizni. Most ezen képeknek egy válogatott gyűjteményét állítják ki Madridban, ám a kiállítás megszervezése korántsem volt egyszerű. Az Ukrajnából kölcsönzött hetven képet ugyanis néhány hete, épp Kijiv aktív bombázásának időszakában szállították – gyakorlatilag menekítették – ki az országból teherautókon. A művek szállítására a háborús körülmények miatt egyetlen társaság sem vállalt biztosítást. Végül a majdnem egy hétig tartó út után a képek sikeresen megérkeztek Spanyolországba, ahol egészen 2023 áprilisáig lesznek kiállítva. A tárlat következő állomása Kölnben lesz.

 

TITOK Közel ötszáz év után sikerült megfejteni azt a titkosírással kelt levelet, amelyet V. Károly spanyol király, német-római császár írt franciaországi nagykövetének 1547-ben. A mintegy százhúsz szimbólum kombinálásával létrehozott üzenet dekódolásán a Loria (Laboratoire Lorrain de Recherche en Informatique et ses Applications) és az Université Picardie Jules Verne kódfejtői dolgoztak, akik előbb elvégezték a szimbólumok csoportosítását, majd az ismétlődő kombinációk detektálását. A szakértők elmondása szerint a kód feltörését nemcsak maga a bonyolult kódrendszer nehezítette, hanem az is, hogy V. Károly a kíváncsiskodók félrevezetésére üres, jelentés nélküli szimbólumokat is használt a szövegben. Az immár megfejtett dokumentum nem érdektelen a történészek számára, ugyanis izgalmas adalékokkal árnyalja, milyen is volt a francia királyság és a Német-római Birodalom közötti kapcsolat a korszakban. A levélből például kiderül, hogy egy évvel a megkötött békeszerződés után is bizalmatlanság és feszültség uralkodott a két ország között, sőt, a levél utal egy állítólagos összeesküvésre is, amelynek célja egy V. Károly elleni merénylet lehetett.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.