Egy hét kultúra 2022/48.

  • Narancs
  • 2022. november 30.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

MENTÉS Az ukrán modernizmus képeiből nyitott kiállítást november 29-én a madridi Museo Nacional Thyssen-Bornemisza. Az In the Eye of the Storm: Modernism in Ukraine, 1900–1930s című tárlat a 20. század első évtizedeiben magának utat törő figuratív művészet, futurizmus és konstruktivizmus alkotásait vonultatja fel. A kvázi politikai kiállásként értelmezhető művek egy olyan korszakban születtek, amikor Ukrajnára éppen az összeomló birodalmak, az első világháború, az 1917-es forradalmak és az azt követő ukrán függetlenségi háború (1917–1921), valamint Szovjet-Ukrajna megalakulásának árnyéka vetült. Az országban kegyetlen sztálini elnyomás uralkodott, az ukrán értelmiség számtalan tagját, írókat, színházigazgatókat, művészeket végeztek ki, 1932-ben pedig a holodomor, a szovjet vezetés által mesterségesen generált éhínség az ukrán lakosság millióinak életét követelte. A kaotikus társadalmi és szociális viszonyok közepette mégis egy rendkívül kreatív és izgalmas modernista festészet bontakozott ki, amelynek műveit sokáig az orosz politikai nyomás miatt elzárva, raktárakban kellett őrizni. Most ezen képeknek egy válogatott gyűjteményét állítják ki Madridban, ám a kiállítás megszervezése korántsem volt egyszerű. Az Ukrajnából kölcsönzött hetven képet ugyanis néhány hete, épp Kijiv aktív bombázásának időszakában szállították – gyakorlatilag menekítették – ki az országból teherautókon. A művek szállítására a háborús körülmények miatt egyetlen társaság sem vállalt biztosítást. Végül a majdnem egy hétig tartó út után a képek sikeresen megérkeztek Spanyolországba, ahol egészen 2023 áprilisáig lesznek kiállítva. A tárlat következő állomása Kölnben lesz.

 

TITOK Közel ötszáz év után sikerült megfejteni azt a titkosírással kelt levelet, amelyet V. Károly spanyol király, német-római császár írt franciaországi nagykövetének 1547-ben. A mintegy százhúsz szimbólum kombinálásával létrehozott üzenet dekódolásán a Loria (Laboratoire Lorrain de Recherche en Informatique et ses Applications) és az Université Picardie Jules Verne kódfejtői dolgoztak, akik előbb elvégezték a szimbólumok csoportosítását, majd az ismétlődő kombinációk detektálását. A szakértők elmondása szerint a kód feltörését nemcsak maga a bonyolult kódrendszer nehezítette, hanem az is, hogy V. Károly a kíváncsiskodók félrevezetésére üres, jelentés nélküli szimbólumokat is használt a szövegben. Az immár megfejtett dokumentum nem érdektelen a történészek számára, ugyanis izgalmas adalékokkal árnyalja, milyen is volt a francia királyság és a Német-római Birodalom közötti kapcsolat a korszakban. A levélből például kiderül, hogy egy évvel a megkötött békeszerződés után is bizalmatlanság és feszültség uralkodott a két ország között, sőt, a levél utal egy állítólagos összeesküvésre is, amelynek célja egy V. Károly elleni merénylet lehetett.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?