Egy hét kultúra 2022/48.

  • Narancs
  • 2022. november 30.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt 

MENTÉS Az ukrán modernizmus képeiből nyitott kiállítást november 29-én a madridi Museo Nacional Thyssen-Bornemisza. Az In the Eye of the Storm: Modernism in Ukraine, 1900–1930s című tárlat a 20. század első évtizedeiben magának utat törő figuratív művészet, futurizmus és konstruktivizmus alkotásait vonultatja fel. A kvázi politikai kiállásként értelmezhető művek egy olyan korszakban születtek, amikor Ukrajnára éppen az összeomló birodalmak, az első világháború, az 1917-es forradalmak és az azt követő ukrán függetlenségi háború (1917–1921), valamint Szovjet-Ukrajna megalakulásának árnyéka vetült. Az országban kegyetlen sztálini elnyomás uralkodott, az ukrán értelmiség számtalan tagját, írókat, színházigazgatókat, művészeket végeztek ki, 1932-ben pedig a holodomor, a szovjet vezetés által mesterségesen generált éhínség az ukrán lakosság millióinak életét követelte. A kaotikus társadalmi és szociális viszonyok közepette mégis egy rendkívül kreatív és izgalmas modernista festészet bontakozott ki, amelynek műveit sokáig az orosz politikai nyomás miatt elzárva, raktárakban kellett őrizni. Most ezen képeknek egy válogatott gyűjteményét állítják ki Madridban, ám a kiállítás megszervezése korántsem volt egyszerű. Az Ukrajnából kölcsönzött hetven képet ugyanis néhány hete, épp Kijiv aktív bombázásának időszakában szállították – gyakorlatilag menekítették – ki az országból teherautókon. A művek szállítására a háborús körülmények miatt egyetlen társaság sem vállalt biztosítást. Végül a majdnem egy hétig tartó út után a képek sikeresen megérkeztek Spanyolországba, ahol egészen 2023 áprilisáig lesznek kiállítva. A tárlat következő állomása Kölnben lesz.

 

TITOK Közel ötszáz év után sikerült megfejteni azt a titkosírással kelt levelet, amelyet V. Károly spanyol király, német-római császár írt franciaországi nagykövetének 1547-ben. A mintegy százhúsz szimbólum kombinálásával létrehozott üzenet dekódolásán a Loria (Laboratoire Lorrain de Recherche en Informatique et ses Applications) és az Université Picardie Jules Verne kódfejtői dolgoztak, akik előbb elvégezték a szimbólumok csoportosítását, majd az ismétlődő kombinációk detektálását. A szakértők elmondása szerint a kód feltörését nemcsak maga a bonyolult kódrendszer nehezítette, hanem az is, hogy V. Károly a kíváncsiskodók félrevezetésére üres, jelentés nélküli szimbólumokat is használt a szövegben. Az immár megfejtett dokumentum nem érdektelen a történészek számára, ugyanis izgalmas adalékokkal árnyalja, milyen is volt a francia királyság és a Német-római Birodalom közötti kapcsolat a korszakban. A levélből például kiderül, hogy egy évvel a megkötött békeszerződés után is bizalmatlanság és feszültség uralkodott a két ország között, sőt, a levél utal egy állítólagos összeesküvésre is, amelynek célja egy V. Károly elleni merénylet lehetett.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.