Egy hét tudomány 2023/15.

  • Narancs
  • 2023. április 12.

Interaktív

Rövid hírek: elefánt, mamut, lábnyom...

MÉREG Két, egyaránt a légyvadászfélék családjába (Pachycephalidae) tartozó madárfaj kültakarójában is mérget találtak dán kutatók új-guineai kutatóexpedíciójuk nyomán, majd a mérgekkel szembeni tolerancia kialakulásának molekuláris szintű adaptációs mechanizmusát is azonosították: felfedezésükről a Molecular Ecology folyóirat számolt be. Az eredetileg még 1871-ben leírt Pachycephala schlegelii és az 1894-ben azonosított Aleadryas rufinucha egyaránt a tollazatában hordozza a hatásos idegméregként funkcionáló batrachotoxin alkaloidot, amelyet a táplálékukkal vesznek magukhoz, majd kültakarójukban tárolnak. Mindez természetesen csakis úgy lehetséges, hogy ezek a madarak ellenállók a más gerincesekre végzetes hatású (például az újvilági nyílméregbékák által hordozott) neurotoxinnal szemben, amit genomikai adaptáció tesz lehetővé. A dán kutatók azonosították azt a gént (SCN4A), amelyet számos mutációval együtt hordoznak a mérgező trópusi madarak: úgy tűnik, ezen alapult az idővel a méregtűrő egyedek dominanciáját hozó pozitív szelekciós mechanizmus.

 

ELEFÁNT Különleges kommunikációs formaként használják az afrikai elefántok (Loxodonta africana) rendkívül kifinomult szaglásukat: a Scientific Reportsban egy tanulmányban hivatkozott kutatás során 113 afrikai elefántpéldánytól gyűjtöttek a fej különböző régióiról, illetve a genitáliák környékéről származó mintákat, s vetették alá ezeket szemiokémiai (azaz jelzőfunkcióval rendelkező anyagok kibocsátását célzó) vizsgálatoknak. Eközben genetikai vizsgálatokkal tisztázták az elefántok egymással való rokonságát is. A kutatók szerint az egyes példányok egyedi szagprofillal rendelkeznek, míg az életkorra vonatkozó információkat a halántékmirigyekben és a szájüregben termelődő váladékok kódolják, füleik mozgatásával pedig szaginformációkkal látják el fajtársaikat. A kutatás eredményeként sikerült azonosítani egyfajta csoporttagságot, amely fontos faktorként képes megmagyarázni a szociális csoportok közötti kémiai különbségeket. A kutatók olyan zsírsavakat is azonosítottak a halántékmirigyekből, a szájüregből és a genitális régióból származó váladékokban, amelyek arra utalnak, hogy az afrikai elefántok csoportszagának kialakulásához a bélmikrobióma bakteriális elemei is hozzájárulnak.

 

KVANTUM Sajátos hibákat tartalmazó gyémánt nanostruktúrák segítségével, a korábban előfordult hibákat részben kiküszöbölve állított elő és detektált egyedi, stabil frekvenciával rendelkező fotonokat egy kutatócsoport. Kvantumfényforrás gyanánt a gyémántban szennyeződésként előforduló, a kristályrácsba beépülő atomos nitrogén miatt kialakuló hibaközpontok (NV-centrumok) szolgáltak. A Physical Review X folyóiratban megjelent beszámolójuk alapján a tudósok eme áttörésükkel egy lépéssel közelebb jutottak a kvantum-internet létrehozásához – ez egy olyan reménybeli hálózat, amely a kvantummechanika törvényein alapuló környezetben tenné lehetővé az információcserét. Az adatokat a hagyományos bináris kód helyett kvantumbitek (qubit) formájában közvetíti – ilyen kvantumbitek lehetnek a kristályszerkezetben előforduló hibák, amelyek egyedi fénykvantumokat bocsátanak ki. Ráadásul ezek a fotonok optikai kábelen összegyűjthetők és továbbíthatók. Ahhoz, hogy garantálni tudják azt is, hogy a keletkező fotonok azonos „színűek” – azaz frekvenciájúak – legyenek, segítségükre volt egy új gyártási technológia, amelynek segítségével az emberi hajszálnál ezerszer vékonyabb gyémánt nanostruktúrákat állítottak elő. A módszernek köszönhetően sikerült lecsökkenteni az elektronok okozta átviteli zajt, ennek nyomán akár ezerszeresére is gyorsulhat az elszigetelt kvantumrendszerek közötti kommunikáció.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.