Egy hét tudomány 2023/16.

  • Narancs
  • 2023. április 19.

Interaktív

Rövid hírek: koponya, denevér, sötét...

VULKÁN A 21. század eddigi egyik legerősebb vulkánkitörését produkálta a Kamcsatka félszigeten található, igen aktívnak számító Sivelucs tűzhányó: a hosszú ideje növekvő és az alulról érkező viszkózus láva által táplált (és a feltételezések szerint egy április 3-i földrengés nyomán instabillá vált) lávadóm végül április 11-én összeomlott, utat engedve az alatta összegyűlt izzó gázoknak és magmának. A kitörés a feltételezések szerint előbb egy oldalirányú robbanást produkált, és nyomában számos, igen messzire jutó forró hamuból és izzó gázokból álló piroklasztárat indított el – ezek akár a kitörés helyétől 20 kilométerre is eljuthattak. Ugyanakkor a működés később pliniusi jellegűvé vált, és a látványos, a műholdakról is remekül megfigyelhető kitörési felhő idővel 20 kilométer magasra emelkedett. A vulkáni gáz és hamufelhő idővel 108 ezer négyzetkilométert fedett le, és még a vulkántól 45 kilométerre fekvő településeket is vastag hamuréteg borította be. Az első, nagyobbik és az április 12-én következő (ekkor 10 kilométerre emelkedett a kitörési felhő) újabb robbanásos kitörés során nagy mennyiségű kén-dioxid kerülhetett a sztratoszférába, ám ennek aligha lesz érzékelhető klimatikus hatása.

 

DENEVÉR Az eddig ismert legrégebbi denevércsontvázak kerültek elő az Egyesült Államokban, Wyoming államban, a két fosszília a kutatók szerint egy korábban ismeretlen faj maradványait őrizte meg. Tim Rietbergen gerinces paleontológus és munkatársai a PLOS ONE-ban publikálták cikküket az Icaronycteris gunnellinek nevezett ősi denevérféle hihetetlen épségben fennmaradt fosszíliáiról, amelyeken az állatok összes csontja életszerű helyzetben van, és egy olyan mészkősziklából került elő, amelynek anyaga mintegy 52,5 millió évvel ezelőtt tavi üledékként rakódott le. Előkerült néhány másik denevérfaj csontváza is, köztük egy másik példány az Icaronycteris nemzetségből. Ezekre a némileg a fiatalabb korú fosszíliákra 40 centiméterrel az említett kövületek felett, ugyanabban, a paleontológusok által Green River Formációként definiált mészkőrétegben találtak rá.

 

MALÁRIA A ghánai élelmiszer- és gyógyszerügyi hatóság 2023 áprilisában engedélyezte az R21 maláriavakcina alkalmazását az öt hónap és három év közötti gyermekeknél. Az indiai Serum Institute évente 100–200 millió adag vakcina előállítására készül, és oltóanyaggyárat is épít a ghánai fővárosban, Accrában. Az R21/Matrix-M, az eddigi leghatékonyabb malária elleni vakcina 77 százalékos hatékonyságot mutatott a kezdeti klinikai tesztek során. Ez az első olyan vakcina, amely megfelel az Egészségügyi Világszervezet célkitűzésének, amely egy legalább 75 százalékos hatékonyságú malária elleni oltás kidolgozásáról szólt. Az áttörést jelentő vakcinát végül az Oxford University, a Kenya Medical Research Institute, a London School of Hygiene and Tropical Medicine, a Novavax és az indiai Serum Institute együttműködésével fejlesztették ki. Az R21 vakcina úgynevezett cirkumsporozoit fehérje (CSP) antigént használ, mégpedig nagyobb arányban, mint kevésbé hatékony elődje, az RTS,S vakcina.

 

MISSZIÓ 2023. április 14-én egy Ariane 5 rakéta segítségével útjára indult az Európai Űrügynökség (ESA) Jupiter Icy Moons Explorer (Juice) bolygóközi űrszondája, amelyet a francia guyanai európai űrközpontból bocsátott fel az ezzel megbízott Airbus Defense and Space vállalat. A küldetés során a szonda a tervek szerint a Jupiter Galilei-holdjai közül hármat (Europa, Ganymedes, Callisto) tanulmányoz – a negyediket, a vulkanikusan aktív, a nem jeges Jupiter-holdak közé tartozó Iót most nem vizsgálják. A program irányítói abból indultak ki, hogy a földi óceánok teljes vízmennyiségét meghaladó folyékony víz található eme óriás holdak jeges felszíne alatt, ami potenciálisan lakhatóvá teheti ezeket. A Juice összesen nyolc évet tölt el a Jupiter-holdak környezetében: a következő hat év során többször is elhalad majd a Föld, illetve a Vénusz mellett, és az úgynevezett gravitációs parittyahatás segítségével jut majd el a Naprendszer távolabbi szférájába: a Jupiter környezetét várhatóan 2031-ben éri el.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk