Egy hét tudomány 2023/17.

  • Narancs
  • 2023. április 26.

Interaktív

Rövid hírek: tégla, viking, bogár...

METÁN Egy friss vizsgálat szerint az eddig véltnél sokkal kevésbé egyértelmű a metán légköri melegedésre gyakorolt hatása – a jórészt az emberi tevékenységnek köszönhetően a légkörbe kerülő erős üvegházhatású gáz nem csak a földi atmoszféra és vele a földfelszín melegedését, de hűtését is okozhatja. A Nature Geoscience-ben közölt tanulmány szerzői szerint a metán hosszúhullámú (infravörös) sugárzást elnyelő tulajdonságát mintegy 30 százalékban ellensúlyozza, hogy ez a gáz a napból érkező rövidhullámú (közeli infravörös, látható fény, közeli ultra­ibolya) sugárzást is elnyeli – a légkört melegítő hatása azonban összességében erősebb. A metán látszólag paradox módon képes árnyékolni a földfelszínt a Napból érkező rövidhullámú sugárzástól. Bár a troposzféra (azaz a légkör legalsóbb rétege) felső és középső harmadában melegedést okoz azáltal, hogy elnyeli a Napból érkező sugárzást és ez a magasabb szinteken felhőoszlató hatású, ám emiatt kevesebb sugárzás jut el a légkör mélyebb rétegeibe, ennek következtében a troposzféra alsó részén nő meg a felhők kialakulásának valószínűsége. Ez a felhőzet jelentős részben visszaveri a rövidhullámú sugárzást, ami ezáltal csak kisebb mértékben fogja a földfelszínt melegíteni (ráadásul a hosszúhullámú sugárzás a magas szintű felhőzet híján akadálytalanul jut ki a világűrbe). Mindez ahhoz is vezet, hogy a korábban kalkulálthoz képest 60 százalékkal kisebb lesz a metánhoz köthető csapadéktöbblet.

POLIP Speciális illatmolekulákat érzékelő fehérjéket tartalmaznak a polipok, tintahalak és kalmárfélék karjain található tapadókorongok – a Nature-ben megjelent két cikk szerint a tapadókorongokban található szokatlanul nagy méretű fehérjék evolúciós úton specializálódtak: különböző illatmolekulák érzékelésére alkalmasak. Míg a nyolckarú polipok karjain inkább a zsíros természetű (lipofil, azaz vízben nem oldódó) anyagokat, például terpéneket érzékelő fehérjék találhatók, addig a tízkarú polipok (tintahalak) karjai keserű kémiai anyagokat érzékelnek, amelyek a vízben is megtalálhatók. A kutatók szerint az eltérő érzékelés különböző stratégiákat szolgál: a polipok kémiai érzékelőik segítségével sötétben is képesek vadászni, míg a tízkarúak (tintahalak, kalmárok) látásuk segítségével cserkészik be a zsákmányt, a karokon található érzékelők pedig abban segítenek, hogy eldöntsék, ehető-e az elfogott préda.

VIKING Valószínűleg a tengerszint lokális megemelkedése miatt hagyhatták el a viking telepesek a Grönland délnyugati részén alapított településeiket – a vikingek még Vörös Erik vezetésével telepedtek meg ott 985-ben (gyilkossággal vádolt vezetőjüknek három évvel korábban kellett menekülnie Izlandról), és valamikor a 14. vagy 15. században hagyták el e lakóhelyüket. A Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban megjelent geofizikai elemzés szerint a Grönland nagy részét beborító vastag jégpajzsot alkotó gleccserek előrenyomulása a 14. századtól kezdődő kis jégkorszak periódusában több okból is a tengervíz szintjének közel háromméteres emelkedését okozta, ami azután elöntötte a telepesek lakhelyét és földjeit. Egyrészt a mind nagyobb tömegű jégsapka szabályosan lenyomta a szárazföldet, másrészt az óriási tömegű, előrenyomuló jég gravitációs vonzereje együttesen az óceán vízszintjének jelentős emelkedését okozta.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.