Egy hét tudomány 2023/24.

  • Narancs
  • 2023. június 14.

Interaktív

Rövid hírek: napszél, szupernóva, Hold... 

SÍP Tizenkétezer éves sípokat találtak Észak-Izraelben: a 7 hangszert kilyuggatott madárcsontból (hosszú szárnycsont) készítette a mezolitikumi (középső kőkorszak) vadászó-gyűjtögető életmódot folytató népesség. A csontsípokat megszólaltatva a ragadozó madarakéhoz hasonló hangot adhattak ki. A Nature-ben olvasható kutatási beszámoló alapján a régészek – részben kísérleti, technológiai és akusztikai analízis alapján – úgy vélik, hogy a későbbi pásztorsípokhoz hasonló eszközt kommunikációs célokra, a zsákmány közelebb csalogatására és zenélésre is használhatták. A sípok a Felső-Jordán-völgyben lévő, a feltételezések szerint a 15 000–11 500 évvel ezelőtt virágzó Natúf-kultúrához tartozó aynan-mallahai lelőhelyen kerültek elő. Az, hogy egy helyen egyszerre ilyen sok sípot tártak fel, talán arra utalhat, hogy a lelőhelyhez tartozó település a hangszerkészítés korabeli központja lehetett.

NAPSZÉL A Nap mágneses mezőjén belül található koronalyukak speciális tartományában való keletkezése közben, illetve kezdeti fázisában tudta megfigyelni a gyors napszelet a NASA Parker napszondája. A Nature-ben megjelent cikk szerint az űrjármű elég közel repült csillagunkhoz ahhoz, hogy megfigyelhesse a napszél keletkezését a Nap felszínén, és közben olyan adatokat sikerült rögzítenie, amelyek a napszél speciális viselkedéséről szólnak abban a fázisban, amikor még a napkoronán belül mozog, mielőtt kilépne az űrbe, ahol már töltött részecskék meglehetősen uniform áradatának tűnik. A napszél hozza létre a Nap helioszféráját, egy óriási mágneses buborékot, amely megóvja a Naprendszer bolygóit attól, hogy ki legyenek téve a csillagrendszerünkön kívülről érkező, nagy energiájú kozmikus sugárzásnak. Ugyanakkor a napszél a Napból származó, mágneses sajátosságú plazmaanyagot, ráadásul a csillag mágneses mezőjének egy részét is magával ragadhatja, majd a Föld mágneses védőburkába, a magnetoszférába ütközve abban kisebb-nagyobb zavarokat, akár földmágneses viharokat okozhat.

ÉLET Ősi komplex életformák molekuláris maradványait találták meg egy 1,6 milliárd éves üledékes kőzetben, amely a mai ausztráliai Északi Territóriumhoz közeli óceán fenekén keletkezhetett. A Nature-ben közzétett kutatási beszámoló szerint a kőzetben talált molekuláris nyomok (protoszteroidok) akár eukarióta, azaz valódi sejtmaggal rendelkező élőlények jelenlétére is utalhatnak. A kutatók számára eddig az okozott dilemmát, hogy az 1,6 milliárd–800 millió éves időszakból, azaz a középső proterozoikumból rendkívül kevés és csekély változatosságú, már eukarióta sejtek jelenlétére utaló fosszília került elő tengeri üledékből, ugyanakkor teljesen hiányzott a leletekből a szteránok nyoma, márpedig az eukarióta sejtek membránjában található szterol néhai jelenlétét pont ezek jeleznék. Mindez elméletileg arra is utalhatna, hogy csak viszonylag későn kezdett virágozni a már eukarióta sejtes szerveződésű, összetett organizmusok dominálta élővilág a Földön. Ez viszont ellentmondana a molekuláris óraalapú rekonstrukcióknak, amelyek szerint 1,8–1,2 milliárd évvel ezelőtt élhetett bolygónkon minden ma létező eukarióta élőlény (algák, gombák, növények, állatok, soksejtű protisták) közös őse.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.

Vadászok, kergetők, árulók

Nyíltan támogatja a Magyar Önvédelmi Mozgalom a Mi Hazánk céljait – kérdés, hogy a Fideszt is kiszolgálják-e. Az utóbbi időben sokan léptek be a szervezetbe. Egyes tagok úgy vélik, hogy a mozgalomra túl nagy hatást gyakorolnak a pártok.