Egy hét tudomány 2023/38.

  • Narancs
  • 2023. szeptember 20.

Interaktív

Rövid hírek: ciklon, plazma, kereszt...

CIKLON Valószínűleg sosem derül ki, pontosan hány emberéletet ­követelt a főleg Líbia északkeleti, partvidéki területeit, azon belül leginkább Derna városát és annak környékét végigpusztító, még szeptember 10-én partot ért Daniel ciklon. Az igazolt halálos áldozatok száma megközelíti a 4000-et, de gyanú szerint a halottak valódi száma a 18–20 ezret is elérheti (hivatalosan is mintegy 10 100 eltűntet tartanak számon). Ez minden idők legpusztítóbb trópusi jellegű földközi-tengeri ciklonja – egyben az idei év eddigi leghalálosabb meteorológiai katasztrófája. Az eredetileg a Balkán-­félsziget felett kimélyült, többek között Görögországban, Törökországban és Bulgáriában is példátlan áradásokat hozó, már ezekben az országokban is 28 halálos áldozatott követelő és hatalmas károkat okozó viharrendszer a Földközi-tenger felé mozgott és ott tovább erősödött, rendezettebbé is vált. A mediterrán viharrendszer pedig egyre inkább trópusi ciklonra emlékeztető jegyeket öltött, közben hatalmas mennyiségű nedvességet hozott magára a líbiai partokra. Többfelé a teljes évi csapadékmennyiség bő fele hullott le néhány óra alatt, Derna környékén a hirtelen megduzzadó folyók két, korábban még jugoszláv szakemberek által épített gátat is áttörtek, mindkét oldalon ötven méter magasságban kilépve a Wadi Derna medréből. A szétterülve is rendkívül magas iszapos ár Derna városának nagy részét elpusztította, házakat, járműveket sodort a tengerbe. Sokukat álmában ért az elemi csapás, ami növelte az áldozatok számát – az emberek az áradat érkezését megelőzően nem is hagyhatták el a házukat, mert a helyi hatóság a ciklon miatt kijárási tilalmat rendelt el. Az ár rengeteg holttestet sodort az óceánba (sokakat járművükben ragadott el), így kevés az esély arra, hogy valamennyi áldozatot azonosítani lehet.

EREDET Valószínűleg biológiai eredetű lehet az az aranyszínű, lekerekített tetejű, gúlaszerű képződmény, amit az Alaszkai-öböl mélyén fedezett fel egy kutatóexpedíció. A NOAA (az Egyesült Államok ­Óceán- és Légkörkutató Intézete) Okeanos Explorer kutatóhajója egy kis tengeri hegyen találta meg a ­rejtélyes képződményt, még augusztus 30-án egy a Seascape Alaska 5 expedíció keretében végrehajtott, távirányítású merülés során, 3300 méteres mélységben. A 10 centiméter átmérőjű képződmény szorosan tapad a sziklához, egy oldalt található sérülés nyomán feltárult az is, hogy a gúla belseje is aranyszínű. Végül sikerült a képződményt eltávolítani a szikláról – de az első, még a kutatóhajón végrehajtott laboratóriumi vizsgálatok egyelőre csak annyit tudtak kideríteni, hogy biológiai eredetű, azt nem, hogy miféle, talán eddig ismeretlen élőlénytől származik.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Pénzbírságot kért ellenfelére a fideszes polgármester - kis magyar abszurd Bonyhádról

A fideszes polgármester, Filóné Ferencz Ibolya azt kifogásolta, hogy Száraz Zoltán ellenzéki polgármesterjelölt a saját Facebook-oldalán megosztott egy városi szervezésű eseményt. Pedig Száraz a bejegyzésben konkrétan feltüntette, hogy az városi esemény. A helyi és a területi választási bizottság is elég furcsán állt az esethez, ami így a Kúrián folytatódik.