Egy hét tudomány 2023/48.

  • Narancs
  • 2023. november 29.

Interaktív

Rövid hírek: rokon, fül, viszketés...

JÉGHEGY Az antarktiszi vizeken túlra sodródhat a Föld egyik ­legnagyobb jéghegye, amely még három évtizede feneklett meg a Weddell-tenger aljzatában – állítják a British Antarctic Survey The Guardian által idézett glaciológusai. Az A23a néven ismert jéghegy még 1986-ban szakadt le az antarktiszi Filchner–Ronne jégselfről, magával rántva a rajta felépült Druzsnaja–1 szovjet kutatóbázist (amelyért a következő évben mentőexpedíció is indult). A tenger­fenekéhez tapadt, és a sok éven át a Weddell-tengerben maradt jégtömb végül 2020 körül lendült mozgásba: a közelmúltban készült műholdfelvételek azt mutatják, hogy a csaknem ezermilliárd tonnát nyomó jéghegy most gyorsan sodródik az Antarktiszi-félsziget északi csücske mellett az erős szél és a tengeráramlatok segítségével. A jéghegy körülbelül háromszor akkora területű, mint New York városa, és több mint kétszer akkora, mint Nagy-London, kiterjedése körülbelül 3900 négyzetkilométer. Ahogy lendületet nyer, a hatalmas jéghegy valószínűleg az antarktiszi cirkumpoláris áramlatba sodródik, amely a Déli-óceán felé vezeti egy olyan útvonalon, ahol számos más jéghegy is megtalálható a nyílt vizeken. Egyelőre a kutatók számára sem világos, hogy most gyorsult fel a mozgása, ahogy az sem, mi történik vele, esetleg újra megfeneklik-e, ha a természetvédelmi szempontból is fontos Déli-Georgia szigetének közelébe érkezik.

SUGÁR A valaha volt második legnagyobb energiájú kozmikus sugarat észlelték asztrofizikusok – a Science-ben publikált cikk szerint ehhez az egyesült államokbéli Utah államban található Telescope Array kísérlet szolgáltatott adatokat. Eddig az 1991-ben zajlott High Resolution Fly’s Eye kísérlet során észlelték a legnagyobb energiájú kozmikus sugarat: a később Oh-My-God (Úristen!) részecske névre keresztelt kozmikus sugár energiája akkor sokkolta az asztrofizikusokat. A mi galaxisunkban semmi sem képes ilyet előállítani, a ­részecske több energiával rendelkezett, mint amennyi elméletileg lehetséges volna a más galaxisokból a Földre érkező kozmikus sugarak számára. A University of Utah és a Tokiói Egyetem által vezetett Telescope Array azóta több mint 30 ultra nagy energiájú, rejtélyes eredetű kozmikus sugarat figyelt meg, bár egyik sem közelítette meg az Oh-My-God energiaszintjét. Végül a Telescope Array kísérlet során 2021. május 27-én sikerült észlelni a második legnagyobb extrém energiájú kozmikus sugarat. Ennek az egyetlen szubatomi részecskének a 2,4×1020 elektronvolt (eV) energiája megegyezik azzal, mintha derékmagasságból egy téglát ejtenének a lábujjunkra. A Telescope Array 507 felszíni érzékelő állomásból áll, amelyek négyzetrácsban vannak elrendezve – ez 700 négyzetkilométert fed le a Utah állambeli Delta mellett. A most publikált esemény 23 detektort indított be a Telescope Array északnyugati részén, összesen 48 négyzetkilométeren szóródva. 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.