Egy hét tudomány 2023/48.

  • Narancs
  • 2023. november 29.

Interaktív

Rövid hírek: rokon, fül, viszketés...

JÉGHEGY Az antarktiszi vizeken túlra sodródhat a Föld egyik ­legnagyobb jéghegye, amely még három évtizede feneklett meg a Weddell-tenger aljzatában – állítják a British Antarctic Survey The Guardian által idézett glaciológusai. Az A23a néven ismert jéghegy még 1986-ban szakadt le az antarktiszi Filchner–Ronne jégselfről, magával rántva a rajta felépült Druzsnaja–1 szovjet kutatóbázist (amelyért a következő évben mentőexpedíció is indult). A tenger­fenekéhez tapadt, és a sok éven át a Weddell-tengerben maradt jégtömb végül 2020 körül lendült mozgásba: a közelmúltban készült műholdfelvételek azt mutatják, hogy a csaknem ezermilliárd tonnát nyomó jéghegy most gyorsan sodródik az Antarktiszi-félsziget északi csücske mellett az erős szél és a tengeráramlatok segítségével. A jéghegy körülbelül háromszor akkora területű, mint New York városa, és több mint kétszer akkora, mint Nagy-London, kiterjedése körülbelül 3900 négyzetkilométer. Ahogy lendületet nyer, a hatalmas jéghegy valószínűleg az antarktiszi cirkumpoláris áramlatba sodródik, amely a Déli-óceán felé vezeti egy olyan útvonalon, ahol számos más jéghegy is megtalálható a nyílt vizeken. Egyelőre a kutatók számára sem világos, hogy most gyorsult fel a mozgása, ahogy az sem, mi történik vele, esetleg újra megfeneklik-e, ha a természetvédelmi szempontból is fontos Déli-Georgia szigetének közelébe érkezik.

SUGÁR A valaha volt második legnagyobb energiájú kozmikus sugarat észlelték asztrofizikusok – a Science-ben publikált cikk szerint ehhez az egyesült államokbéli Utah államban található Telescope Array kísérlet szolgáltatott adatokat. Eddig az 1991-ben zajlott High Resolution Fly’s Eye kísérlet során észlelték a legnagyobb energiájú kozmikus sugarat: a később Oh-My-God (Úristen!) részecske névre keresztelt kozmikus sugár energiája akkor sokkolta az asztrofizikusokat. A mi galaxisunkban semmi sem képes ilyet előállítani, a ­részecske több energiával rendelkezett, mint amennyi elméletileg lehetséges volna a más galaxisokból a Földre érkező kozmikus sugarak számára. A University of Utah és a Tokiói Egyetem által vezetett Telescope Array azóta több mint 30 ultra nagy energiájú, rejtélyes eredetű kozmikus sugarat figyelt meg, bár egyik sem közelítette meg az Oh-My-God energiaszintjét. Végül a Telescope Array kísérlet során 2021. május 27-én sikerült észlelni a második legnagyobb extrém energiájú kozmikus sugarat. Ennek az egyetlen szubatomi részecskének a 2,4×1020 elektronvolt (eV) energiája megegyezik azzal, mintha derékmagasságból egy téglát ejtenének a lábujjunkra. A Telescope Array 507 felszíni érzékelő állomásból áll, amelyek négyzetrácsban vannak elrendezve – ez 700 négyzetkilométert fed le a Utah állambeli Delta mellett. A most publikált esemény 23 detektort indított be a Telescope Array északnyugati részén, összesen 48 négyzetkilométeren szóródva. 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.