Egy hét tudomány 2024/12.

  • Narancs
  • 2024. március 20.

Interaktív

Rövid hírek: vulkán, szonda, pi...

VULKÁN Március 16-án este ismét feltört a magma az izlandi Reykjanes-félszigeten, a Svartsengi vulkáni zónában: a kitörés azúttal is pontosan ott kezdődött, ahol február 8-án. Kezdetben 100 méter magasra csapott fel egy lávaszökőkút, majd a magma nyomása következtében északi és déli irányba gyorsan repedt fel a földfelszín, és az eredetileg 3,5 kilométer hosszú hasadékból gyorsan terjedt szét a láva, közben két lávanyelv alakult ki. A közeli Kék Lagúna turistaközpontban mintegy 700-an tartózkodtak, akiket fél órán belül gyorsan elszállítottak, a közeli Grindavík települést is újra kiürítették. A vulkánkitörés másik veszélyét a levegőbe került kénes vulkáni gázok okozzák, ami miatt vulkáni szmog alakulhat ki akár az izlandi főváros, Reykjavík felett is. Eddig az itteni vulkánkitörések időtartama egy-másfél nap volt, a mostani az eddigiekhez képest intenzívebben kezdődött és kitartóbbnak tűnik. A kitörés ereje az elmúlt napokban némileg csökkent, de egyelőre nem látszik az, hogy ez a működés is gyorsan befejeződne. Ráadásul aligha ez lesz az utolsó kitörés: egyelőre minden jel arra mutat, hogy folyamatosan érkezik a földköpenyből a magmautánpótlás.

MŰANYAG A műanyag szennyezés behatolhat a szervezetünkbe, és veszélyeztetheti szívünket és az érrendszer egészségét – állítja egy friss kutatás, amely szerint azok az emberek, akiknek az artériái falában mikroműanyag rakódott le, sokkal nagyobb valószínűséggel szenvednek szívrohamot vagy agyvérzést, mint azok, akiknél nem fedezhetők fel apró műanyag részecskék az érfalban. A plasztiktöredékek, amelyek a tudtunkon kívül étellel, vízzel és levegővel is bekerülhetnek az emberi szervezetbe, immár összefüggésbe hozhatók olyan állapotokkal, mint a gyulladásos bélbetegség (IBD), a Parkinson-kór és a demencia – de a The New England Journal of Medicine-ben megjelent kutatás immár a szív- és érrendszeri egészséggel is összekapcsolja e jelenséget. A tanulmány elkészítéséhez a tudósok 304, műtéten átesett ember artériás lerakódásait (plakkjait) elemezték, és a vizsgált emberek 60 százalékánál polietilént, míg 12 százalékánál polivinil-kloridot (PVC) találtak a mintákban. Amikor a résztvevőket közel 3 évvel később megvizsgálták, azok, akiknek plakkjaiban mikroműanyagot találtak, 4,5-szer nagyobb valószínűséggel szenvedtek el szívrohamot, agyvérzést, illetve meg is haltak valamilyen érrendszeri katasztrófa következtében.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.