Egy hét tudomány 2024/12.

  • Narancs
  • 2024. március 20.

Interaktív

Rövid hírek: vulkán, szonda, pi...

VULKÁN Március 16-án este ismét feltört a magma az izlandi Reykjanes-félszigeten, a Svartsengi vulkáni zónában: a kitörés azúttal is pontosan ott kezdődött, ahol február 8-án. Kezdetben 100 méter magasra csapott fel egy lávaszökőkút, majd a magma nyomása következtében északi és déli irányba gyorsan repedt fel a földfelszín, és az eredetileg 3,5 kilométer hosszú hasadékból gyorsan terjedt szét a láva, közben két lávanyelv alakult ki. A közeli Kék Lagúna turistaközpontban mintegy 700-an tartózkodtak, akiket fél órán belül gyorsan elszállítottak, a közeli Grindavík települést is újra kiürítették. A vulkánkitörés másik veszélyét a levegőbe került kénes vulkáni gázok okozzák, ami miatt vulkáni szmog alakulhat ki akár az izlandi főváros, Reykjavík felett is. Eddig az itteni vulkánkitörések időtartama egy-másfél nap volt, a mostani az eddigiekhez képest intenzívebben kezdődött és kitartóbbnak tűnik. A kitörés ereje az elmúlt napokban némileg csökkent, de egyelőre nem látszik az, hogy ez a működés is gyorsan befejeződne. Ráadásul aligha ez lesz az utolsó kitörés: egyelőre minden jel arra mutat, hogy folyamatosan érkezik a földköpenyből a magmautánpótlás.

MŰANYAG A műanyag szennyezés behatolhat a szervezetünkbe, és veszélyeztetheti szívünket és az érrendszer egészségét – állítja egy friss kutatás, amely szerint azok az emberek, akiknek az artériái falában mikroműanyag rakódott le, sokkal nagyobb valószínűséggel szenvednek szívrohamot vagy agyvérzést, mint azok, akiknél nem fedezhetők fel apró műanyag részecskék az érfalban. A plasztiktöredékek, amelyek a tudtunkon kívül étellel, vízzel és levegővel is bekerülhetnek az emberi szervezetbe, immár összefüggésbe hozhatók olyan állapotokkal, mint a gyulladásos bélbetegség (IBD), a Parkinson-kór és a demencia – de a The New England Journal of Medicine-ben megjelent kutatás immár a szív- és érrendszeri egészséggel is összekapcsolja e jelenséget. A tanulmány elkészítéséhez a tudósok 304, műtéten átesett ember artériás lerakódásait (plakkjait) elemezték, és a vizsgált emberek 60 százalékánál polietilént, míg 12 százalékánál polivinil-kloridot (PVC) találtak a mintákban. Amikor a résztvevőket közel 3 évvel később megvizsgálták, azok, akiknek plakkjaiban mikroműanyagot találtak, 4,5-szer nagyobb valószínűséggel szenvedtek el szívrohamot, agyvérzést, illetve meg is haltak valamilyen érrendszeri katasztrófa következtében.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.