Egy hét kultúra 2024/12.

  • Narancs
  • 2024. március 20.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt

KIKÖTŐ Egy római kori kikötő maradványaira bukkantak a szlovéniai Portorož partjainál a ljubljanai egyetem víz alatti régészeti intézetének kutatói. Több mint háromezer kerámiatöredéket, valamint kötél- és vitorlamaradványokat találtak a tengerfenéken, de a búvárok két ókori hajóárbócot és számos facölöpöt is feltártak, amelyek feltehetően a partvonal védelmére szolgáltak. Az azonosított kerámiák többsége terra sigillata, az időszámításunk szerinti 1. században tömegesen gyártott, gazdagon díszített, vörös színű agyagedény, de amforák és konyhai eszközök is előkerültek. A fenyőből készült árbócok a régészek szerint világszinten is egyedülálló leletnek számítanak, ezeket melamingyantával konzerválják, és a többi tárggyal együtt a pirani Sergej Mašera tengerészeti múzeumban helyezik el. A februárban véget ért ásatás még tavaly novemberben kezdődött, de a területen 2017 óta több alkalommal is végeztek kutatásokat egy országos régészeti program keretében, amelynek célja Szlovénia 47 kilométeres adriai-tengeri partszakaszának feltárása.

FORMENTOR-DÍJ Krasznahorkai László kapta az idén a rangos spanyol Formentor nemzetközi irodalmi díjat. A zsűri „a magyar nyelv örökségének megismertetéséért, a képzelet elfeledett dimenzióinak helyreállításáért és elegáns írásának virtuozitásáért” ítélte az elismerést a magyar írónak. Méltatásában az öttagú testület Krasznahorkai László részletgazdag, lassú stílusát is kiemelte, amely „a szórakoztatás ipari hatásától teljesen idegen irodalom alkotói energiáját tükrözi”. A Formentor nemzetközi irodalmi díjat 1961-ben alapították, az első évek díjazottjai között olyan jelentős szerzők voltak, mint például az ír Samuel Beckett vagy az argentin Jorge Luis Borges. Az elismerést több évtizedes szünet után 2011-ben élesztették újra, azóta mások mellett a Nobel-díjas francia Annie Ernaux, az orosz Ludmilla Ulickaja, tavaly pedig a francia Pascal Quignar vehette át. (Krasznahorkai László legújabb, Zsömle odavan című könyvéről szóló kritikánkat lásd: A király és a komédiás, Magyar Narancs, 2024. március 6.)

GILOT-TEREM A párizsi Musée Picasso állandó kiállításának átrendezése során egy külön, Françoise Gilot munkásságának szentelt termet alakítanak ki az intézményben, ezzel is hangsúlyozva, hogy a tavaly 101 éves korában elhunyt festőművész sokkal több volt, mint Picasso egykori partnere. Cécile Debray, a múzeum vezetője közleményében úgy fogalmazott, Gilot ezzel végre megkapja az őt művészként megillető helyet. A múzeum jövőre megnyíló új tárlata Gilot művészi pályafutásának több évtizedét is át­tekinti a Réalités nouvelles-hez fűződő szoros kapcsolatától a nyolcvanas években készült emblematikus kompozíciókig. A kiállítás Gilot-ra kizárólag mint művészre összpontosít, így nem lesznek kiállítva Picasso őt ábrázoló festményei vagy fotói sem. Az intézmény szóvivője szerint ez az első alkalom, hogy a Musée Picasso nem múzsaként fókuszál Françoise Gilot-ra.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.