Egy hét kultúra 2024/12.

  • Narancs
  • 2024. március 20.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt

KIKÖTŐ Egy római kori kikötő maradványaira bukkantak a szlovéniai Portorož partjainál a ljubljanai egyetem víz alatti régészeti intézetének kutatói. Több mint háromezer kerámiatöredéket, valamint kötél- és vitorlamaradványokat találtak a tengerfenéken, de a búvárok két ókori hajóárbócot és számos facölöpöt is feltártak, amelyek feltehetően a partvonal védelmére szolgáltak. Az azonosított kerámiák többsége terra sigillata, az időszámításunk szerinti 1. században tömegesen gyártott, gazdagon díszített, vörös színű agyagedény, de amforák és konyhai eszközök is előkerültek. A fenyőből készült árbócok a régészek szerint világszinten is egyedülálló leletnek számítanak, ezeket melamingyantával konzerválják, és a többi tárggyal együtt a pirani Sergej Mašera tengerészeti múzeumban helyezik el. A februárban véget ért ásatás még tavaly novemberben kezdődött, de a területen 2017 óta több alkalommal is végeztek kutatásokat egy országos régészeti program keretében, amelynek célja Szlovénia 47 kilométeres adriai-tengeri partszakaszának feltárása.

FORMENTOR-DÍJ Krasznahorkai László kapta az idén a rangos spanyol Formentor nemzetközi irodalmi díjat. A zsűri „a magyar nyelv örökségének megismertetéséért, a képzelet elfeledett dimenzióinak helyreállításáért és elegáns írásának virtuozitásáért” ítélte az elismerést a magyar írónak. Méltatásában az öttagú testület Krasznahorkai László részletgazdag, lassú stílusát is kiemelte, amely „a szórakoztatás ipari hatásától teljesen idegen irodalom alkotói energiáját tükrözi”. A Formentor nemzetközi irodalmi díjat 1961-ben alapították, az első évek díjazottjai között olyan jelentős szerzők voltak, mint például az ír Samuel Beckett vagy az argentin Jorge Luis Borges. Az elismerést több évtizedes szünet után 2011-ben élesztették újra, azóta mások mellett a Nobel-díjas francia Annie Ernaux, az orosz Ludmilla Ulickaja, tavaly pedig a francia Pascal Quignar vehette át. (Krasznahorkai László legújabb, Zsömle odavan című könyvéről szóló kritikánkat lásd: A király és a komédiás, Magyar Narancs, 2024. március 6.)

GILOT-TEREM A párizsi Musée Picasso állandó kiállításának átrendezése során egy külön, Françoise Gilot munkásságának szentelt termet alakítanak ki az intézményben, ezzel is hangsúlyozva, hogy a tavaly 101 éves korában elhunyt festőművész sokkal több volt, mint Picasso egykori partnere. Cécile Debray, a múzeum vezetője közleményében úgy fogalmazott, Gilot ezzel végre megkapja az őt művészként megillető helyet. A múzeum jövőre megnyíló új tárlata Gilot művészi pályafutásának több évtizedét is át­tekinti a Réalités nouvelles-hez fűződő szoros kapcsolatától a nyolcvanas években készült emblematikus kompozíciókig. A kiállítás Gilot-ra kizárólag mint művészre összpontosít, így nem lesznek kiállítva Picasso őt ábrázoló festményei vagy fotói sem. Az intézmény szóvivője szerint ez az első alkalom, hogy a Musée Picasso nem múzsaként fókuszál Françoise Gilot-ra.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.