Egy hét kultúra 2024/12.

  • Narancs
  • 2024. március 20.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt

KIKÖTŐ Egy római kori kikötő maradványaira bukkantak a szlovéniai Portorož partjainál a ljubljanai egyetem víz alatti régészeti intézetének kutatói. Több mint háromezer kerámiatöredéket, valamint kötél- és vitorlamaradványokat találtak a tengerfenéken, de a búvárok két ókori hajóárbócot és számos facölöpöt is feltártak, amelyek feltehetően a partvonal védelmére szolgáltak. Az azonosított kerámiák többsége terra sigillata, az időszámításunk szerinti 1. században tömegesen gyártott, gazdagon díszített, vörös színű agyagedény, de amforák és konyhai eszközök is előkerültek. A fenyőből készült árbócok a régészek szerint világszinten is egyedülálló leletnek számítanak, ezeket melamingyantával konzerválják, és a többi tárggyal együtt a pirani Sergej Mašera tengerészeti múzeumban helyezik el. A februárban véget ért ásatás még tavaly novemberben kezdődött, de a területen 2017 óta több alkalommal is végeztek kutatásokat egy országos régészeti program keretében, amelynek célja Szlovénia 47 kilométeres adriai-tengeri partszakaszának feltárása.

FORMENTOR-DÍJ Krasznahorkai László kapta az idén a rangos spanyol Formentor nemzetközi irodalmi díjat. A zsűri „a magyar nyelv örökségének megismertetéséért, a képzelet elfeledett dimenzióinak helyreállításáért és elegáns írásának virtuozitásáért” ítélte az elismerést a magyar írónak. Méltatásában az öttagú testület Krasznahorkai László részletgazdag, lassú stílusát is kiemelte, amely „a szórakoztatás ipari hatásától teljesen idegen irodalom alkotói energiáját tükrözi”. A Formentor nemzetközi irodalmi díjat 1961-ben alapították, az első évek díjazottjai között olyan jelentős szerzők voltak, mint például az ír Samuel Beckett vagy az argentin Jorge Luis Borges. Az elismerést több évtizedes szünet után 2011-ben élesztették újra, azóta mások mellett a Nobel-díjas francia Annie Ernaux, az orosz Ludmilla Ulickaja, tavaly pedig a francia Pascal Quignar vehette át. (Krasznahorkai László legújabb, Zsömle odavan című könyvéről szóló kritikánkat lásd: A király és a komédiás, Magyar Narancs, 2024. március 6.)

GILOT-TEREM A párizsi Musée Picasso állandó kiállításának átrendezése során egy külön, Françoise Gilot munkásságának szentelt termet alakítanak ki az intézményben, ezzel is hangsúlyozva, hogy a tavaly 101 éves korában elhunyt festőművész sokkal több volt, mint Picasso egykori partnere. Cécile Debray, a múzeum vezetője közleményében úgy fogalmazott, Gilot ezzel végre megkapja az őt művészként megillető helyet. A múzeum jövőre megnyíló új tárlata Gilot művészi pályafutásának több évtizedét is át­tekinti a Réalités nouvelles-hez fűződő szoros kapcsolatától a nyolcvanas években készült emblematikus kompozíciókig. A kiállítás Gilot-ra kizárólag mint művészre összpontosít, így nem lesznek kiállítva Picasso őt ábrázoló festményei vagy fotói sem. Az intézmény szóvivője szerint ez az első alkalom, hogy a Musée Picasso nem múzsaként fókuszál Françoise Gilot-ra.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Tendencia

Minden tanítások legveszélyesebbike az, hogy nekünk van igazunk és senki másnak. A második legveszélyesebb tanítás az, hogy minden tanítás egyenértékű, ezért el kell tűrni azok jelenlétét.

Bekerített testek

A nyolcvanas éveiben járó, olasz származású, New Yorkban élő feminista aktivista és társadalomtudós műveiből eddig csak néhány részlet jelent meg magyarul, azok is csupán internetes felületeken. Most azonban hét fejezetben, könnyebben befogadható, ismeretterjesztő formában végre megismerhetjük 2004-es fő műve, a Caliban and the Witch legfontosabb felvetéseit.