Egy hét kultúra 2024/12.

  • Narancs
  • 2024. március 20.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt

KIKÖTŐ Egy római kori kikötő maradványaira bukkantak a szlovéniai Portorož partjainál a ljubljanai egyetem víz alatti régészeti intézetének kutatói. Több mint háromezer kerámiatöredéket, valamint kötél- és vitorlamaradványokat találtak a tengerfenéken, de a búvárok két ókori hajóárbócot és számos facölöpöt is feltártak, amelyek feltehetően a partvonal védelmére szolgáltak. Az azonosított kerámiák többsége terra sigillata, az időszámításunk szerinti 1. században tömegesen gyártott, gazdagon díszített, vörös színű agyagedény, de amforák és konyhai eszközök is előkerültek. A fenyőből készült árbócok a régészek szerint világszinten is egyedülálló leletnek számítanak, ezeket melamingyantával konzerválják, és a többi tárggyal együtt a pirani Sergej Mašera tengerészeti múzeumban helyezik el. A februárban véget ért ásatás még tavaly novemberben kezdődött, de a területen 2017 óta több alkalommal is végeztek kutatásokat egy országos régészeti program keretében, amelynek célja Szlovénia 47 kilométeres adriai-tengeri partszakaszának feltárása.

FORMENTOR-DÍJ Krasznahorkai László kapta az idén a rangos spanyol Formentor nemzetközi irodalmi díjat. A zsűri „a magyar nyelv örökségének megismertetéséért, a képzelet elfeledett dimenzióinak helyreállításáért és elegáns írásának virtuozitásáért” ítélte az elismerést a magyar írónak. Méltatásában az öttagú testület Krasznahorkai László részletgazdag, lassú stílusát is kiemelte, amely „a szórakoztatás ipari hatásától teljesen idegen irodalom alkotói energiáját tükrözi”. A Formentor nemzetközi irodalmi díjat 1961-ben alapították, az első évek díjazottjai között olyan jelentős szerzők voltak, mint például az ír Samuel Beckett vagy az argentin Jorge Luis Borges. Az elismerést több évtizedes szünet után 2011-ben élesztették újra, azóta mások mellett a Nobel-díjas francia Annie Ernaux, az orosz Ludmilla Ulickaja, tavaly pedig a francia Pascal Quignar vehette át. (Krasznahorkai László legújabb, Zsömle odavan című könyvéről szóló kritikánkat lásd: A király és a komédiás, Magyar Narancs, 2024. március 6.)

GILOT-TEREM A párizsi Musée Picasso állandó kiállításának átrendezése során egy külön, Françoise Gilot munkásságának szentelt termet alakítanak ki az intézményben, ezzel is hangsúlyozva, hogy a tavaly 101 éves korában elhunyt festőművész sokkal több volt, mint Picasso egykori partnere. Cécile Debray, a múzeum vezetője közleményében úgy fogalmazott, Gilot ezzel végre megkapja az őt művészként megillető helyet. A múzeum jövőre megnyíló új tárlata Gilot művészi pályafutásának több évtizedét is át­tekinti a Réalités nouvelles-hez fűződő szoros kapcsolatától a nyolcvanas években készült emblematikus kompozíciókig. A kiállítás Gilot-ra kizárólag mint művészre összpontosít, így nem lesznek kiállítva Picasso őt ábrázoló festményei vagy fotói sem. Az intézmény szóvivője szerint ez az első alkalom, hogy a Musée Picasso nem múzsaként fókuszál Françoise Gilot-ra.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.