Egy hét kultúra 2024/12.

  • Narancs
  • 2024. március 20.

Interaktív

Rövid hírek: kultúra itthon, külföldön és másutt

KIKÖTŐ Egy római kori kikötő maradványaira bukkantak a szlovéniai Portorož partjainál a ljubljanai egyetem víz alatti régészeti intézetének kutatói. Több mint háromezer kerámiatöredéket, valamint kötél- és vitorlamaradványokat találtak a tengerfenéken, de a búvárok két ókori hajóárbócot és számos facölöpöt is feltártak, amelyek feltehetően a partvonal védelmére szolgáltak. Az azonosított kerámiák többsége terra sigillata, az időszámításunk szerinti 1. században tömegesen gyártott, gazdagon díszített, vörös színű agyagedény, de amforák és konyhai eszközök is előkerültek. A fenyőből készült árbócok a régészek szerint világszinten is egyedülálló leletnek számítanak, ezeket melamingyantával konzerválják, és a többi tárggyal együtt a pirani Sergej Mašera tengerészeti múzeumban helyezik el. A februárban véget ért ásatás még tavaly novemberben kezdődött, de a területen 2017 óta több alkalommal is végeztek kutatásokat egy országos régészeti program keretében, amelynek célja Szlovénia 47 kilométeres adriai-tengeri partszakaszának feltárása.

FORMENTOR-DÍJ Krasznahorkai László kapta az idén a rangos spanyol Formentor nemzetközi irodalmi díjat. A zsűri „a magyar nyelv örökségének megismertetéséért, a képzelet elfeledett dimenzióinak helyreállításáért és elegáns írásának virtuozitásáért” ítélte az elismerést a magyar írónak. Méltatásában az öttagú testület Krasznahorkai László részletgazdag, lassú stílusát is kiemelte, amely „a szórakoztatás ipari hatásától teljesen idegen irodalom alkotói energiáját tükrözi”. A Formentor nemzetközi irodalmi díjat 1961-ben alapították, az első évek díjazottjai között olyan jelentős szerzők voltak, mint például az ír Samuel Beckett vagy az argentin Jorge Luis Borges. Az elismerést több évtizedes szünet után 2011-ben élesztették újra, azóta mások mellett a Nobel-díjas francia Annie Ernaux, az orosz Ludmilla Ulickaja, tavaly pedig a francia Pascal Quignar vehette át. (Krasznahorkai László legújabb, Zsömle odavan című könyvéről szóló kritikánkat lásd: A király és a komédiás, Magyar Narancs, 2024. március 6.)

GILOT-TEREM A párizsi Musée Picasso állandó kiállításának átrendezése során egy külön, Françoise Gilot munkásságának szentelt termet alakítanak ki az intézményben, ezzel is hangsúlyozva, hogy a tavaly 101 éves korában elhunyt festőművész sokkal több volt, mint Picasso egykori partnere. Cécile Debray, a múzeum vezetője közleményében úgy fogalmazott, Gilot ezzel végre megkapja az őt művészként megillető helyet. A múzeum jövőre megnyíló új tárlata Gilot művészi pályafutásának több évtizedét is át­tekinti a Réalités nouvelles-hez fűződő szoros kapcsolatától a nyolcvanas években készült emblematikus kompozíciókig. A kiállítás Gilot-ra kizárólag mint művészre összpontosít, így nem lesznek kiállítva Picasso őt ábrázoló festményei vagy fotói sem. Az intézmény szóvivője szerint ez az első alkalom, hogy a Musée Picasso nem múzsaként fókuszál Françoise Gilot-ra.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.