ÜVEGHÁZ A főbb üvegházhatású gázok mennyisége 2023-ban is folyamatosan emelkedett a hawaii Mauna Loa Obszervatórium mérései szerint. A három fő üvegházhatású gáz – a szén-dioxid, a metán és a dinitrogén-oxid – légköri koncentrációja egyaránt növekedett 2023-ban, folytatva az előző évek egyenletes emelkedését. A légköri szén-dioxid (CO2) koncentrációja márciusban elérte a 425,38 ppm-et (azaz az egymillió részecskére vetített arányt); utoljára 4,3 millió évvel ezelőtt, a pliocén korban volt ilyen magas, amikor a globális átlaghőmérséklet több mint 7 fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet, és a globális átlagos tengerszint mintegy 23 méterrel volt magasabb a jelenleginél. Az 1990-es évek óta a CO2-kibocsátás monoton növekszik, ezen belül 2023 volt a 12. egymást követő év, amikor a légkör CO2-koncentrációja több mint 2 ppm-mel nőtt. A metán (CH4) koncentrációja – ez a gáz kevésbé gyakori, mint a szén-dioxid, de üvegházhatása jóval erősebb – egyre gyorsabb ütemben növekszik az elmúlt tíz évben. A mezőgazdaság és az örökké fagyos talaj (a permafroszt) olvadása egyaránt jelentős metánforrás, így eme gáz légköri koncentrációja jelenleg több mint 160 százalékkal magasabb az iparosodás előtti szintnél. A szintén üvegházhatású, ráadásul az ózonréteget is károsító dinitrogén-oxid (N2O) globális koncentrációja is folyamatosan emelkedik, ennek elsődleges forrásai a műtrágyák és a szerves trágya.
ZSÍR Az egészséges barna zsírszövet aktiválása a szervezetben segíthet az elhízás elleni védekezésben – erre az eredményre jutottak a dániai Odense egyetemének kutatói egereken, mint modellorganizmusokon végzett vizsgálatok segítségével: tanulmányuk a Nature Metabolism folyóiratban jelent meg. Az emberek és más emlősök szervezetében két fő zsírszöveti típus található: a fehér és a barna. Ezek közül a fehér zsírszövet élelmiszerekből származó kalóriákat raktároz, mérete az elhízás következtében megnőhet, és így egészségügyi problémákat okozhat. A tanulmány szerzői szerint a barna zsírszövet ezzel szemben csak kis mennyiségű zsírt raktároz el, viszont könnyedén hőenergiává alakíthatja az élelmiszerből származó kalóriákat, amelyek ezáltal „elvesznek” a szervezet számára: a barna zsír aktiválása tehát az élelmiszerekből származó kalóriák energiává való átfordításához vezethet, ami előnyös az elhízás és a kardiometabolikus betegségek esetén. A legújabb kutatások szerint világszerte több mint 1 milliárd ember tekinthető többé-kevésbé túlsúlyosnak, ám a kutatók előrejelzései szerint ez a szám 2050-re elérheti a 4 milliárdot.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
