PAPIRUSZ A több mint 1800 éves herculaneumi papirusztekercsekből állapították meg, hogy pontosan hová temették el Platónt az általa alapított athéni Akadémia területén – jelentette be még április végén a pisai egyetem egyik szakértője. Az elszenesedett tekercset több hasonló állapotban lévő dokumentummal együtt még a 18. században találták meg a Vezúv 79-es kitörése során Pompejivel egyidejűleg elpusztult ókori római város Villa dei Papiri (papiruszok háza) nevű épületében, és bár a hamu konzerválta a papiruszt, kigöngyölíteni már nem lehetett. A kutatók most optikai koherencia tomográfia képalkotó eljárást, illetve az infravörös spektroszkópia innovatív módszerét használva próbálják elolvasni az ókori szövegeket, amihez az angliai Nottingham Trent University mobil laboratóriumát vették igénybe. A pisai egyetem professzora a legújabb eredményekről beszámolva elmondta: a tekercsekből kiderül, hogy az időszámításunk előtt 347-ben elhunyt ókori görög filozófust az Akadémia területén, egy számára fenntartott privát kertben temették el, a múzsák szentélye közelében.
DELACROIX Hat hónapon át tartó restaurálást követően újra látható Eugène Delacroix A szabadság vezeti a népet című monumentális alkotása a párizsi Louvre-ban. Bár a festményt gyakran kötik az 1789-es francia forradalomhoz, a kép valójában 1830-ban készült, és a X. Károly király hatalmát ugyanabban az évben megdöntő júliusi forradalomnak állít emléket. A művet 1831-ben vásárolta meg a francia állam, és 1874 óta őrzik a Louvre-ban. A kompozíció középpontjában látható nőalak azóta a forradalmi felkelések szimbólumává vált, az ikonikus jelenet pedig számtalan módon értelmeződött újra modern kontextusban, az eredeti festmény azonban fokozatosan elveszítette élénkségét. Az elmúlt évtizedek restaurátorai ugyanis összesen nyolc réteg lakkot vittek fel a vászonra, e beavatkozás nyomán az oxidáció miatt megsárgultak a színek. A nagy méretű képet most röntgen-, ultraibolya és infravörös sugárzással elemezték, illetve archív felvételekkel is összevetették, így a szakemberek az utólagos változtatásokat és a legapróbb szennyeződéseket is el tudták távolítani.
NEMZET SZÍNÉSZE Kulka Jánost választották a nemzet színészének a március 30-án elhunyt Tordy Géza helyére. Kulka János 1958. november 11-én született Budapesten, 1981-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd Pécs és Kaposvár után a budapesti Radnóti Miklós Színházban játszott. 2003-tól tíz évig a Nemzeti Színház, 2013 és 2018 között pedig a budapesti Katona József Színház tagja volt. Emlékezetes színházi alakításai mellett számos filmszerepet is eljátszott. 2016 áprilisában stroke-kal kórházba került, ahol életmentő beavatkozást hajtottak végre rajta. A stroke okozta súlyos afáziából hosszú rehabilitációval van felépülőben. A Nemzet Színésze cím annak adományozható, aki fő- vagy epizódszerepekben kimagasló teljesítményt nyújtott, betöltötte a 62. életévét, 40 évet a színészi pályán vagy legalább 20 évadot a Nemzeti Színház színpadán töltött. A címet egyszerre legfeljebb tizenketten viselhetik, és ha közülük valaki elhalálozik, a cím többi birtokosa választ új tagot maguk közé.
GYÁSZ Hetvenhét éves korában elhunyt Paul Auster amerikai író és költő. A kortárs amerikai irodalom egyik legmeghatározóbb alakja tüdőrákkal küzdött, a betegség okozta szövődményekbe halt bele április végén. A zsidó származású író élete során több mint harminc könyvet publikált, mintegy negyven nyelvre fordították le a műveit, többségüket magyarra is. Auster 1971 és 1975 között Párizsban élt, ez idő alatt francia költők verseit is átültette angolra. Ismertségét az 1982-ben megjelent A magány feltalálása című, önéletrajzi elemeket is tartalmazó regényével alapozta meg, a nemzetközi hírnevet viszont az 1987-ben megjelent New York trilógia hozta el számára. Forgatókönyvíróként is tevékenykedett, ő jegyezte a többi közt a Wayne Wang rendezte Füst (1995) című film forgatókönyvét is. Utolsó, már a rákkal vívott harc közepette befejezett könyve, a Baumgartner tavaly ősszel jelent meg.
FELÚJÍTÁS Két és fél évig tartó felújítás után a 2024/2025-ös szezon őszén nyílik meg újra a Theater an der Wien. A felújítás ideje alatt a színház előadásait a múzeumi negyedben található Halle E csarnokban rendezték meg, Mozart Idomeneójának október 12-i premierjét viszont már a megújult épületben tartják. A 2022 márciusában megkezdett munkálatok összköltsége várhatóan több 60 millió eurót tesz majd ki, ebből 39 milliót áll Bécs városa.
ÚJABB PÁLMA George Lucas és a Ghibli animációs filmstúdió mellett Meryl Streep amerikai színésznő is tiszteletbeli Arany Pálma díjat kap a 77. cannes-i filmfesztiválon, egyúttal ő lesz a május 14. és 25. között zajló filmes seregszemle nyitóünnepségének díszvendége. A szervezők közleményükben így fogalmaztak: „Mivel közel ötvenévnyi filmművészet fűződik a nevéhez, és számtalan remekműben játszott, Meryl Streep része a kollektív képzeletünknek és a közös mozikultúránknak.”
KÉPREGÉNYFESZTIVÁL Május 12-én rendezik meg a 19. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztivált. Az eseménynek – amelyre a hazai kiadók és alkotók mellett külföldi vendégek is érkeznek – az ELTE lágymányosi campusának Gömb aulája ad otthont. A fesztiválhoz kapcsolódóan pénteken és szombaton városszerte kísérőrendezvények várják az érdeklődőket, vasárnap pedig a beszélgetésekkel párhuzamosan számos interaktív programmal készülnek a szervezők, valamint az idei képregénydíjakat is átadják.
ARTISJUS-DÍJ Rakovszky Zsuzsa kapta az idén az Artisjus Irodalmi Nagydíjat Vita élő időben című verseskötetéért, valamint teljes életművéért. Mellette Győri László, Milbacher Róbert, Bényei Tamás, Darvasi Ferenc és Reményi József Tamás (posztumusz) részesült elismerésben, négy különböző kategóriában. A díjakat – a zenei Artisjus-díjakkal együtt – május 6-án adták át a Magyar Zene Házában.
