VILLÁM A főleg a Csendes-óceán keleti medencéjében, elsősorban az Egyenlítő körülő régiókban tapasztalható El Niño – Déli Oszcilláció (ENSO) erős meleg fázisait (El Niño) követően jelentősen megnőhet a villámtevékenység a Föld északi féltekéjén, így Magyarországon is – erre a megállapításra jutottak a soproni HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (FI) munkatársai, kutatásaikról a Journal of Geophysical Research lapcsalád Atmospheres című folyóirata számolt be a közelmúltban. A Nagycenkhez közeli Széchenyi István Geofizikai Obszervatóriumban 1993 óta egy gömbantennával mérik az elektromos térben a villámtevékenység nyomán kialakuló Schumann-rezonanciákat – így ez a világ egyik leghosszabb ilyen adatsorával rendelkező intézet lehet. A magyar kutatók publikációjukban azt vizsgálták, hogy a villámtevékenység nyomán a talaj és az ionoszféra között kialakuló Schumann-rezonanciák (SR) frekvenciáinak napi és éves időskálákon bekövetkező változásai hogyan tükrözik a globális villámtevékenység átrendeződéseit. A kutatásból az is kiderült, hogy bizonyos esetekben az SR-frekvenciák távoli földrészeken (például Dél-Amerikában) kialakuló több száz kilométer kiterjedésű zivatarláncok mozgására is érzékenyen reagálnak. Az ENSO meleg fázisában a trópusokon felgyülemlő hő az azt követő időszakban szétterjed, kissé megnövelve a felszíni hőmérsékletet közepes szélességeken is, elsősorban a Föld északi féltekéjén – márpedig a villámtevékenység érzékenyen reagál a felszíni hőmérséklet akár kismértékű változásaira is.
ÉLET Mikroorganizmusokat találtak a 162173 Ryugu elnevezésű Föld-közeli aszteroidából kinyert kőzetmintán: ezek a Meteoritics & Planetary Science cikke szerint szinte biztosan földi eredetűek, ráadásul e mikroorganizmusok elképesztő gyorsan képesek alkalmazkodni a Földtől független forrásból származó szerves anyagokhoz (ez a Ryugu esetében uracil és B3-vitamin). A vizsgált minta része annak az 5,4 grammos kőzetdarabnak, amelyet a japán Hayabusa–2 űrszonda gyűjtött be a Ryugu aszteroida felszínéről, és 2020-ban hozott vissza bolygónkra. Az űrszonda visszatérése után a kutatók a szennyeződések elkerülése érdekében egy „tisztaszobában” található vákuumkamrában felbontották a kőzetet, majd egy nyomás alatt lévő, nitrogénnel elárasztott helyiségben tárolták. Ezután a mintákat nitrogénnel töltött tartályokba helyezték, hogy elemzés céljából a világ minden tájára elszállítsák azokat. Ám úgy tűnik, a biztonsági intézkedések nem voltak elegendőek, és a minta beszennyeződött a szállítás során.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
