Tévé

Habos-babos

Ripost

Interaktív

„Kössenek életbiztosítást az iszlám terroristák?”, „Ájultra erőszakolta a migráns a fiatal lányt”, „Gyerekei előtt ölt meg egy nőt a Lidl előtt egy migráns Bajorországban”, „Terroristákat támogattak a gyerekek gyógyszereire gyűjtött pénzből”, „Ezért nem tudják a németek visszaküldeni hozzánk a migránsokat” – sorjáznak múlt vasárnap délután a friss hírek a nemzeti bulvár zászlós- és ezüsthajója, a Ripost internetes oldalán, miközben „a nagy újságok magazinja”, vagyis a lap tévés kiadása megkezdi heti adását.

Ahol a külvilág elborzasztó rémségeivel szemben a derűs, az önfeledt, sőt, ahogyan a krónikus beszédhibáival harmonikusan együtt élő műsorvezető, Istenes László fogalmaz: a „habos-babos” hírek uralkodnak. Mert azért van, ahol most is jó világ van.

Első körben természetesen a házassági híradások, az esküvői előkészületek és az exkluzív lakodalmi élménybeszámolók, valamint a Tv2 mára jószerint egyetlen átütően sikeres műsora, a Nagy duett zuhanyhíradójának gyorsjelentései alkotják a tévés Ripost beltartalmát. Az előbbi téma olyannyira domináns, hogy az átkötőkben még a társműsorvezető, Köböl Anita közelgő menyegzője is rendre szóba kerül az ilyenkor szokásos, sőt jószerint kötelező évődések közepette. Míg az utóbbi témában olyan frappírozó információkat ismertetnek meg velünk a műsor készítői a másik műsor készítőiről, mint például azt, hogy Mádai Vivien kikapcsolódásképpen festeget, méghozzá fogkefével, no és hogy értelemszerűen duettpartnerével, Csipával is megosztja e hobbiját! Vagy hogy Janicsák Veca „titkos doppingszer” gyanánt mindenféle finom falatokkal, most éppenséggel répatortával kényezteti Simon Kornélt.

Mindemellett a Ripost a merészen burjánzó életmódanyagoknak is valóságos melegágya. Máshonnan aligha tudhatnánk meg például, hogy Kero tanár úr – úgy is, mint autodidakta reikimester – kézrátétellel gyógyít, és most éppen a csatorna egy korábbi műsorában felfedezett Peter Sramek fejfájását kezeli. De szó esik ugyanitt a súlyfelesleggel rendelkező hölgyek rúdtáncolásáról és egyéb szabadidős testmozgási tevékenységeiről is. Méghozzá jóváhagyó, habár tagadhatatlanul erősen le­eresz­kedő modorban, merthogy Istenes apuka megállapítása szerint a nőknél „egy kis husika, egy kis combika” azért még elmegy.

„Exkluzív, bátor, sőt pimasz” – halljuk a Ripost büszke önjellemzését, azonban a Brüsszelnek cokit üzenő kormányzati hirdetések közé és egyszersmind a tényekkel oly dialektikus viszonyt ápoló Tények elé beszorított magazinműsor leginkább csak a pimasz jelző alkalmazását igazolja. És elsősorban nem is az idézett husikázással-combikázással, és még csak nem is azzal, hogy az adásban telefonos szavazásra bocsátják a kérdést, vajon hiszünk-e a Kerényi Miklós Gáboréhoz hasonló rendkívüli képességekben. Hanem mindenekelőtt azzal a szemérmetlenséggel, ahogyan a „habos-babos” bulvárhírek meg az ajándékul kisorsolt előfizetések hozzászoktatnák a közönséget a Ripost nevű sajtótermék létezéséhez.

Tv2, április 30.

Neked ajánljuk

Leginkább a foci

  • Toroczkay András

Apanovellák, de nem csak azok, felnövéstörténetek, kisvárosi elbeszélések, Budapest- és énelbeszélések is egyben. Az író magáról beszél, nem is kendőzi. Már a címből rögtön beugrik egy másik óriás: Lóci. Itt azonban a fiú emeli fel az apját, s állít emléket neki.

Stockholm-szindróma

Szentgyörgyi Bálint sorozatát nagyjából kétféle diskurzus övezi. Az egyik a sorozat nyilvánvaló történelmi torzításait és pontatlanságait rója fel. Itt elsősorban Hodosán Róza szociológus és Rainer M. János történész kritikái­ra gondolunk, akik az 1980-as évek ellenzéki mozgalmainak tagjaiként jogosan érezhetik, hogy saját és bajtársaik munkálkodását az alkotók nem adták vissza elég hűen. Ugyanakkor szem előtt kell tartanunk, hogy A besúgó vállaltan fikció, nem pedig dokumentumfilm.

Delfin

Van a filmben két csónakázás. Az egyik a bajai Sugovicán, az egykor kedvelt, de most néptelennek mutatkozó horgászhelyen. A gyermekkora helyszíneire visszalátogatván ismét kisvárosi lánnyá változó világhírű úszófenomén a nagypapával, ladikon haladva újra felfedezi a Duna-mellékág békességét. Máskor meg az óceánon hasít bérelt jetboaton, bálnát akar nézni – hullámokból felszökkenő delfineket lát is.

Szerelem határok nélkül

  • Nagy István

Nem lehet könnyű úgy gitározni egy zenekarban, hogy az elődöd árnyékában játszol, és folyamatosan ott van benned a félsz, hogy ha a régi srác majd egyszer vissza akar jönni, téged azonnal lapátra tesznek. Ez történt Josh Klinghofferrel, aki 2009-ben csatlakozott a Red Hot Chili Peppershez, és kereken tíz évig volt az együttes gitárosa. 

Biztonsági játék

Az utóbbi két évtizedben kevés olyan emlékezetes betoppanás volt a könnyűzene világába, mint a kanadai Arcade Fire 2004-es debütáló nagylemeze. A tragédiák árnyékában fogant Funeral katartikus sodrása és hiperérzékenysége pillanatok alatt hírnevet és rajongókat szerzett a zenekarnak, még olyan hírességeket is, mint David Bowie vagy David Byrne. A debütáló album pillanatok alatt vált hivatkozási ponttá, ami alighanem a szedett-vedett megjelenésű zenekart lepte meg a leginkább.

Miért hiányzik?

  • Csabai Máté

Nem lehet erről a kiadványról szokványos kritikát írni. Nem csupán Kocsis Zoltán ikonikus, de azért a színpad széléről olykor kibeszélt személye miatt, hanem azért, mert a huszonhat lemezen csupa olyan mű és életmű szerepel, amelyek játékmódjáról, megítéléséről interjúkban, szemináriumokon sokat megosztott a zongoraművész.

Minden színész csiga

„Tragédiának nézed? Nézd legott / Komé­diá­nak, s múlattatni fog” – idézi Katona László Az ember tragédiáját az előadás végén, amelynek alcíme is van: Etűdök színházi világunk állapotjáról. A Nézőművészeti Kft. egy rendkívül szórakoztató, elsőrangú kabarét csinált a színészek mindennemű kiszolgáltatottságáról és az abuzív rendezőkről.

Rejtvényfejtés

Legendás hely volt a Bartók 32 Galéria a kilencvenes években, magyar és külföldi kortárs kiállításokkal. Csak egy „probléma” volt vele (akárcsak a Liget Galériával), hogy a fenntartója és tulajdonosa az önkormányzat volt. A majdnem 100 négyzetméter alapterületű helyszín, s a modern művek ottani bemutatásának ellehetetlenítését az első Orbán-kormány művészetpolitikájának „köszönhetjük”, bár kétségtelen, hogy a múltba révedő magyarosch műalkotás fogalmát addigra jól beleültették az embe­rek fejébe.

Minden változatlan

  • Balogh Magdolna

A fejlődés- vagy karrierregényként induló mű egy drezdai antikvárius, Norbert Paulini alakját állítja a középpontba: a szerző „a szellem emberének” akar emléket állítani. Paulini a hetvenes–nyolcvanas években különleges hírnévnek örvendő boltot működtetett, amelyben egy kis szellemi kör is otthonra talált, s az elbeszélő is a törzsközönségéhez tartozott.

A zöld-fehér polip

Megalakul az ötödik Orbán-kormány, és itt most azt kéne találgatnunk, hogy Kásler távozása, Csák bevonása, Lázár és Navracsics visszatérése, meg néhány minisztérium szétszedése, átalakítása mi mindenre utalhat, s mindebből milyen új politikai irányra számíthatunk – de tizenkét év orbánizmus után nem hinnénk, hogy mindennek nagy jelentősége volna. Voltaképpen még a totális eszementséget tükröző húzás, az egészségügy és – főleg – a közoktatás betolása a karhatalmi minisztérium alá sem meglepő a NER államigazgatási track recordjának ismeretében.

Orbán Viktor két beiktatása

„Az Isten kegyelméből nekünk adott megbízatás mindig túlmutat rajtunk. Azokra, akiknek a javát kell szolgálnunk, de még ennél is tovább mutat arra, akitől a feladatot végső soron kaptuk és akinek a dicsőségét szolgálhatjuk. Ez a mai nap üzenete mindannyiunknak” – mondta Balog Zoltán, a rendszer egyik sokat próbált főpapja a Kálvin téri református templomban, a Novák Katalin államfői beiktatása alkalmából rendezett ökumenikus szertartáson. Szavai üresen pattogtak a templom kövén, s talán a térre is kigurultak, hogy ott pukkanjanak szét, mint sok színes szappanbuborék.