Hajlamosak - Homofóbia a Kossuthon

Interaktív

A homoszexualitás nem velünk született dolog, hanem belénk neveli a kíméletlen meleglobbi. Így buziznak a Kossuth rádióban.

Valószínűleg a magyar rádiózás abszolút mélyrepülésének egyik megbízható jele, hogy a különféle műsorok folyton klasszikus filmrészleteket juttatnak eszünkbe. Most éppen azt a jelenetet a Brünóból, amikor Sacha Baron Cohen meglátogatja Jody Trautwein atyát, és úgy csinál belőle bohócot (és rajta keresztül az összes többi gay converterből), hogy tulajdonképpen nem mond semmit, csak kérdez. Sajnos a kérdezésre nem volt mód legutóbb a Kossuthon (ezzel a nálunk egyre kevésbé divatos eszközzel a műsorvezető-szerkesztő Madocsai Bea sem élt), pedig sok-sok kérdés ragadt bennünk Roska Péter erkölcsteológus atyát hallgatva a Tanúim lesztek! című katolikus félórában.

Gyorsan leszögezzük, mert később már lehet, hogy nem lenne kedvünk szögezgetni: tisztában vagyunk vele, hogy nem minden katolikus embertársunk gondolja így, pontosabban úgy, ahogy Roska úr, de mondjuk megnyugtató lenne, ha valaki ezt az egészet tényleg ki is kérné magának, ha lehet, ugyanebben a műsorban és ugyanebben a műsorsávban.

Az e heti adás témája a "nem kívánt homoszexualitás" volt, és én azt gondolnám, ez önmagában sem lehetne rendben egy közszolgálati rádióban, pedig ez még csak az eleje. Madocsai bevezetője - "Mi lehet a jelenség gyökerében, egyáltalán, bűn-e a homoszexualitás?" - is csak kutyakomédia, az igazi mulatságot, mint mondtuk, Roskó atya hozza el. Kezdi azzal, hogy a homoszexuális hajlam (aztán végighajlamozza az egész műsort, nyilván, ha azt mondaná csak, homoszexualitás, elismerné, hogy van olyan az ég alatt) önmagában nem bűn, viszont a kiélése paráznaság (hiszen hát nem házasok), ami bűn az "- és Újszövetségben is. De teszem azt, mi van, ha házasok? Ja, hogy az alaptörvény azt tiltja, bocsánat, a romlott Nyugat meg ugye, annak már annyi. Roska tehát először azt mondja, hogy a hajlam nem bűn, mert arról nem tehet az ember, majd tíz perc múlva azt, hogy a homoszexualitás nem velünk született dolog ("nem találták meg a homoszexuálisgént"), hanem belénk neveli a kíméletlen meleglobbi. Na most akkor van hajlam vagy nincs hajlam, tessék mondani?

A következő fejezet: Németország és a nyugati civilizáció vége. Roska egészen konkrétan azt állítja, hogy a mi civilizációnk végveszélyben van, mert a nácizmus és a kommunizmus után itt a genderideológia, ami mögött a melegek meg a feministák állnak, akik ki fogják irtani Európa lakosságát az ideológiájukkal. Persze beidézi az ilyenkor népszerűen felhasználható "gondolkodókat", Gabriele Kubytól a németek homohasserin sztárjáig, Christl Ruth Vonholdtig, hátha.

Ha valaki arra kíváncsi, hogy merültek-e ennél is mélyebbre, jelentem, igen: "Ha végiggondoljuk azt, hogy a gyakorló homoszexuális élet milyen egészségügyi kockázatokkal jár, akkor ki lehet jelenteni, hogy súlyosan felelőtlen dolog bárkit is arra biztatni, hogy élje ki a homoszexuális hajlamát" - mondta Roska a gyerekek nevelésével kapcsolatban. Egészségügyi kockázatok? Komolyan, ezt még lehet így? Az meg szimpla hazugság, amit a német nemválasztó törvényről állít, hiszen valójában a szülők nem kérhetik, hogy ne legyen beírva természetes neme a gyereküknek. (Ez kizárólag az interszexuális újszülöttek védelméről szól, tehát - Roska kedvéért mondom egyszerűbben - akinek nem hermafrodita gyereke születik, az nem választhat ilyen opciót.)

A gyomor végül mégsem itt, hanem a "barátkozós" résznél gyengül el a legjobban. Azt mondja Roska: "A homoszexuális embereket nagy tisztelettel kell fogadni, mert nagyon nehéz keresztet hordoznak, sokszor igen komoly sérülések vannak mögöttük kisgyerekkorban." Ez mindennek az alja, mondanám, ha ebbe az aljzatba nem verte volna bele a fejünket már ötször ez a negyedórás attrakció.

Elmondta Roska Péter, szerkesztette Madocsai Bea, készítette a Katolikus Rádió, leadta a Kossuth, 2014-ben, Magyarországon.

Tanúim lesztek! - A római katolikus egyház félórája, MR1-Kossuth rádió, január 14.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.