Tévé

Ennyit az ünnepről

Kasza!

Interaktív

Meglepő, de tény: amíg Sebestyén Balázs show-műsora, mondhatni közmegelégedésre, kiszenvedett az RTL Klubon, addig a rivális mellékcsatornáján futó Kasza! a jelek szerint sikerrel túlélte a saját bukását.

Mellékcsatornán persze eleve könnyebb életben, azaz a képernyőn maradni, ám azért valami megfejtésre érdemes titok mégis lehet a dolog körül. Talán mert Kasza Tibi (sosem Tibor!) műsora következetesen mer semmilyen lenni, azaz se meghökkentéssel, se vágósabb humorral meg sem próbálkozik, s tán mivel a névadónak megtett táncdalénekest egyetlen pillanatra sem kísérti meg az a dőre ambíció, hogy okos nagyfiúnak látsszon. Így aztán valódi szövegírói muníció nélkül Kasza éppen csak keresztülvergődi magát a bevezető konferanszon, mely nehéz zsáner a magyar televíziózásban eddig még mindig csupáncsak Fábry (no, nem a mostani, hanem az egykori Fábry) száján hatott egyszerre lendületesnek és szórakoztatónak. Ezt letudva a botcsinálta műsorvezető macskát simogat, jojóval szerencsétlenkedik, és párszor még egy-egy slukk héliumot is belélegez, mintha ugyan még szüksége lenne a fajsúly csökkentésére. A bejátszásokban szó szerint a földön fetreng a saját poénjaitól, ám ha lelkesedésében nem is osztozunk, azért annyi elismerhető, hogy amikor nem beszél, Kaszának kétségkívül van egy-egy viccesebb pillanata.

Miután a jobb sorsra érdemes Király Linda végigálldogál egy iránytalan beszélgetést, a show nagy nehezen eljut a piros ülőgarnitúráig, ahol a szokott brancs, Cseke Katinka, Havas Henrik és Lakatos Márk végre-valahára érdemi segítséget nyújthat a műsorvezető számára. Ki-ki a maga pózában-modorában, de a helyén van: a harsány sorozatszínésznő mint korunk Csala Zsuzsája, Lakatos Márk mint önironikus paródiaalak és Havas Henrik ("az én szeretett apcim") mint Havas Henrik. Ezúttal a közelgő ünnepről mondanak mosolyogtatónak szánt semmiségeket, s ez felerészben sikerül is nekik, minthogy Lakatos és Havas egyaránt képes formásan anekdotázni. Mi több, Havas még attól sem retten vissza, hogy írónevet említsen e késői órán, s ha mi nem is erősíthetjük meg vélelmét, miszerint Karinthy Ferenc mindig "halál topis" volt, azért meghajtjuk az elismerés zászlaját az észrevétlenül nívót emelő Tanár Úr előtt.

A karácsonyfa megdézsmálása, szex Mikulásruhában stb. - "ennyit az ünnepről", s máris jöhet a befejező szegmens: a sztárvendég, akit de facto beültetnek a hintába. A legelsőre talántán még merésznek szánt műsorelem persze már a második adásra felismerhetetlenné szelídült, az idei utolsó show-ban pedig jóformán Pimasz úr, azaz Papp Gergő kiterjesztett időtartamú beharangozójává alakult át. A rokonszenvesen őszinte Havas Henrik már nem is mímeli az érdeklődést vagy pláne a részvételt, s jószerint meg sem szólal e záró percekben. Azért még ébren van, s még ébren vagyunk mi is, jóllehet már egy órája zajlik a szórakoztatásunk: kevés ötlettel, hevenyészve és lagymatagon, de mindennemű szokatlan mozzanat meg csípés-rúgás-arcoskodás nélkül. Magyarán sikeresen.

Super Tv2, december 9.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.