Rádió

Jól elvannak

Újévi Ötös a Klubrádióban

Interaktív

Kevés hálátlanabb feladat lehet annál, mint január 1-jén délelőtti élő adást készíteni, nemcsak mert korán kell hozzá kelni, hanem főleg azért, mert a célközönség nagy valószínűséggel épp zselés állapotban vegetál.

A legtöbb rádiócsatorna - a tévékről nem is beszélve - ezt a gyilkos műsorsávot ismétlésekkel, előre bekészített válogatásokkal, best of-kisszínesekkel tölti fel általában. Nyilván tudják a szerkesztők, hogy ha folyamatos szünetjelet adnának, az sem zavarna meg senkit (a közrádió új műsorpolitikájában ennek a miseközvetítés az ekvivalense). A Klubrádió azonban, úgy tűnik, nem hagyta megzavarni magát ilyen földhözragadt indokoktól, s a dátumra mit sem reagálva a szokásos rend szerint építette föl az évnyitó adásnapot.

A szerda minden körülmények között szerda alapon tehát Falusi Mariann és Lang Györgyi üdvözölte a hallgatókat, illetve őket is, de főleg saját barátaikat, családtagjaikat, szomszédaikat és ismerőseiket, legtöbbjüket becenéven említve, kacarászva, mintha otthon lennének, s a telefonkagyló helyett csak valami baleset folytán került volna egy országos rádió mikrofonja a kezük ügyébe. Lehet ezt így is, gondoljuk, és erősen próbáljuk magunknak a dátummal magyarázni a jelenséget. A nyegleséget a stílussal, a tenyérbe mászást az őszinteséggel összekeverő iskola alapítójának - legalábbis rádiós berkeken belül - Csiszár Jenőt szokás tartani (habár az ő útját meg kicsivel előbb a Boros-Bochkor-duó taposta ki), a Falusi-Lang-páros pedig érezhetően hasonlóképpen vélekedik az éterbe szórható anyag mibenlétéről. Talán csak abban jobbak - és lehet mondani persze, hogy ez nem csekély különbség -: dilettantizmusukról egyetlen másodpercig sem állítják, hogy bármiféle szakmaisághoz volna köze, sőt minden gesztusuk az amatőrség tudatos megtartására vall. Az ő műsorvezetői ténykedésük radikális fordulata, hogy még csak nem is szórakoztatni akarnak mindenáron - ahogy a kereskedelmi rádiók bányáiban a leggyengébb poénért is verejtékezve gürcölő kollégáik teszik -, hanem jól ellenni. A bekapcsolva felejtett mikrofon esztétikája az övék, és ebben egy nagyon ritka és a mai jólfésült rádiózástól lényegileg idegen bátorság mutatkozik meg: a hallgathatatlanság vállalása. Innen nézve már belefér, hogy egy hangosakat fingó kutya emlegetéséről fűzzék át a beszélgetést a meghívott orvos vendég szakterületére, a cukorbetegségre, őt magát pedig csak Zsókaként vagy cukidoktornőként emlegessék, és mégse sértsék vérig ezzel. Prosztó az egész, de nem a mai divat szerinti jópofáskodó álprosztó, hiszen éppen annyira görcstelen, amenynyire egy alsónadrágban elfogyasztott reggeli valóban az.

Ahogy nem minden hallgatóval, úgy nem minden vendéggel működik ez a stílus, és az ilyen esetekben látszik igazán, mennyire nem manír ez az egész. Egy hallgatói sms beolvasása után például, ami azt panaszolta el, hogy szerinte a két "varjú" műsorvezető nem hagyja beszélni a vendéget, nevetve válaszolják, hogy "mi ezt szoktuk csinálni", aztán mégis érezhető, hogy óvatosabban vágnak attól fogva a doktornő szavába. De még érdekesebb a műsor második félidejét kitevő beszélgetés Schmied Zoltánnal, akinek már a felkonferálása is rendkívül frappánsra sikerül: "A Chicago próbája közben figyeltelek, és úgy néztél ki, mint egy szép amerikai filmszínész csávó" - mondja egyikük, mire a másik: "Pedig egy csúnya magyar színész vagy." Aztán, mintha ez lenne a legtermészetesebb, jót röhögnek az egészen a vendéggel együtt - akinek szegénynek nincs választási lehetősége, vagy megpróbál belehelyezkedni a szituációba, vagy egy borzasztó kínos háromnegyed óra elé néz. Schmied az előbbit választja, és igyekszik is, de azért érezhetően nem határtalanul felszabadult. Egy kicsit túl sokat beszéltetik a feleségéről, egy kicsit túl keveset magáról, hallható, hogy inkább a magánélet érdekelné őket, a párbeszéd szakmai része tulajdonképpen egy rövid adatrögzítésben merül ki. Minél bennfentesebb a beszélgetés (jellemző műsorvezetői kiszólás Schmiedék állatai kapcsán: "már teknősötök sincs, mert az nálam landolt"), annál kevesebb a valódi információ. A komolynak szánt kérdések ("Attól, hogy sok stadion épül, jó lesz a magyar foci?") meg végképp leperegnek erről a műsorszövetről. Ám éppen azért, mert nem egyszerűen alacsonyan van a léc, de nincs is léc ebben a játékban, leverni sem lehet semmit. A végére meg már majdnem elhisszük, hogy ha a műsorvezetőknek jó, akkor az nekünk is jó. Minden héten túlzás lenne, de évente egyszer éppen belefér.

Klubrádió, január 1.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.