Tévé

Hölgyek levendulában

Ridikül

Interaktív

Mondjon bárki bármit, beszélgetni nehéz, pláne a tévében: oldottan és érdekesen, magvasan és szórakoztatóan, s hozzá adásról adásra tartva egyfajta stabil nívót. Mindez rendszerint nem is jön össze, s így azután a jó beszélgetős műsor ritkább a hazai televíziók programján, mint az önálló gondolatokkal előálló hírolvasó, a valódi életművel rendelkező zsűritag vagy mint egy reality zuhanyzós villantás és reggeli hányásjelenet nélkül.

Újabban a csatornakeringőjének során a közszolgálati adókra visszasasszézott Jakupcsek Gabriella próbálkozik a műfajjal: napi rendszerességgel, úgynevezett női talkshow-t vezetve, alulmotivált stúdióközönség előtt, s a vonásokat felpuhító fényszűrők jótékony gondoskodása közepette. Most éppen a "főváros vagy vidék?" témáját körülülve, Bencze Ilonával, Bordán Irénnel, Rost Andreával, valamint a palóc tájszólás Brachfeld Siegfriedjével, a meteorológus Reisz Andrással. "Én antagonisztikus ellentétben állok a főzelékkel" (Rost), "nem is igazán volt még akkor orvos" (Bordán) - sorjáznak az "érdekes" jelzővel rendre merészen visszaélő megszólalások, amelyek amúgy következetesen a vidék mellett érvelnek. Ott vannak virágok, illatok, vonatok (ezek Reisz András révén menet közben majdnem a beszélgetés főtémájává gördülnek elő), s van még hegy és cica is, éppen csak az esti harangszót és a gólyakelepelést nem méltatják a vendégek meg a tősgyökeres pesti műsorvezető, aki egyetemi végzettségét bizonyítandó futólag és mellesleg még az urbánus és a vidéki (!) írók vitáit is felemlíti.

Akárha egy 19. századi népszínmű vagy egy Szabolcska Mihály-vers faluképe tárulna elénk a romlatlan vidékkel, ahol bezzeg még van bizalom, ahol akár pénz nélkül is odaadnák az árut a kisboltban a mesélőknek. A szolid valóságismerettel rendelkező néző kissé meglepve hallgatja mindezt, igaz, magában azt a mellékkérdést is felteheti, hogy a többször emlegetett Budaörs voltaképpen vidék-e egyáltalán. A lényeg persze az, hogy vidéken hál' istennek még rendben mennek a dolgok, s egyébiránt ugyanez a civil tapasztalatokra rácáfoló, de igen megnyugtató, valóságidegen kedélyesség jellemzi a műsor egyéb adásait is. Mondjuk, például azt a másik adást, amelyben művész szülők művész gyermekeit következetesen a "volt hátrányod abból, hogy a papád/mamád is...?" kérdésével szorította sarokba Jakupcsek Gabriella, a valamelyest talán kézenfekvőbb, bár kétségkívül kevésbé cukros "volt-e előnyöd abból...?" fölvetés helyett.

Visszatérve a képzeletbeli vidéket ünneplő műsorhoz, a meteorológus és köztévés üdvöske, Reisz András sajnos nem érte be szülőföldje és a mozdonyok méltatásával. Merthogy Budapestről és egyáltalán a nagyvárosokról is volt néhány keresetlen szava. "Nem azért születtünk, hogy egy város közepén éljünk" - osztotta meg nézetét az őt lelkesen hallgató hölgyekkel, majd hozzátette: "az emberi értékeket itt nem lehet megtartani". Túlságosan hálás tromf lenne megcáfolni ezt az állítást, így inkább nagyvonalúan támogassuk meg egy segédérvvel a palóc fiatalember vélekedését: ugye-ugye, ilyen tévéműsorok is csak Budapesten készülhetnek.

M1, június 26.

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.

Akinek nem bűne…

Tatabányán a Bűn és bűnhődéssel kezdik az októbert, és ez a tematika határozza majd meg az egész évadukat, amelyben a súlyosabb műfajok mellett krimi és komédia is színpadra kerül.

Furcsa kézfogás

A program az idén másodszor egészült ki a színiiskolák találkozójával. A Szemle Off keretében hét színiiskola nyolc előadása mutatkozott be szeptember 8. és 10. között a margitszigeti Kristály Színtérben.