Rádió – MR1-Kossuth rádió

Istenfüggők – Határok nélkül – a kultúráról

Interaktív

Mire megtudjuk, hogy Gérard Depardieu-t könnyebb átugrani, mint megkerülni, már olyan magasan van az ingerküszöbünk, hogy erre szinte fel sem kapjuk a fejünket. Pedig mi csak egy laza kis szombat esti, határon túli kultúrkörképhez készültünk, a végén meg nemcsak a korpulens francia, akarom mondani orosz sztár testi valójához kerülünk közelebb, de a Szent Korona gyógyító erejéhez is.

A Határok nélkül címnek tehát legalább két olvasata lehetséges: egyrészt, ugye, az országhatáron túli területek magyar kulturális életére vonatkozik, de egyben azt is jelentheti, hogy ebben a műsorban aztán minden egyéb is elhangozhat, a józan ész határain innen és túl. A túlt reprezentálta rögtön a műsor elején Batta György felvidéki költő és publicista, aki a frissen indult Az Új Világrend: Gyógyítsatok! című folyóiratot jött el a stúdióba bemutatni. A lapot, melyet a Magyar Egészségügyi Társaság ad ki egy kötszergyár támogatásával, egyébként kereskedelmi forgalomban nem is lehet megvásárolni, de sebaj, mert nagyon szép dolgokról van benne szó. Tehát magára vessen, aki akadékoskodva esetleg felvetne olyasmit, hogy nem lenne-e érdemesebb valóban létező, forgalomban lévő, épkézláb tartalommal megtöltött újságokról beszélni. Van számos ilyen a szélrózsa minden irányában, igaz, azokban esetleg nincs szó a Békemenet lélekgyógyító hatásáról meg a Fidesz-kormány népességfogyást megállító szuperképességéről. Batta az álszerénységgel nem vív szélmalomharcot, rögtön azzal indít, hogy saját, Egy mondat a szeretetről című versét veszi elő, Illyés klasszikus költeményének mai, optimista párdarabjaként. Ugyanis, mint mondja, a mai világon már csak a mindenkiben bizonyára ott lapuló istenszeretet tud segíteni. Mindez a líra nyelvén: „Ahol szeretet van / Remény és jövő van”. Ki merne ezzel vitatkozni? Benkei Ildikó szerkesztő-műsorvezető például biztosan nem, sőt, előzékenyen felszolgálja Battának a következő divatos témákat: nemzeti összetartozás kontra trianoni nemzetvesztés, romlott jelen kontra dicső múlt, Szent Korona kontra nemzethalál, Fidesz-kormány kontra bármi más. Biztos az ilyesminek is kell hely a nap alatt, csak abban nem vagyunk biztosak, hogy épp egy közszolgálati kulturális műsor ezüstpapírja a megfelelő csomagolás.

false

Batta és Az Új Világrend árnyékában aztán a műsor hiába fordul épelméjű témák felé, még mindig az előző bejátszás visszhangzik a fülünkben. Kár, mert Balázs Attila temesvári színigazgató orgánuma és történetei is érdemesek lennének a figyelmünkre. Kifejezetten érdekes, amikor arról mesél magától értetődő egyszerűséggel, ahogy átjárta az erdélyi magyar és a román színházak közötti határokat. Sőt, azt sem mondja, hogy itt valódi határok volnának – úgy tűnik, hogy egy kellő tehetségi szint fölött a kulturális különbségek nem hátrányként, hanem igenis előnyként jelenhetnek meg, csak ezt nem szokás olyan nagy svunggal emlegetni, mint a nemzeti kizárólagosságot.

Nos, valahol itt jutunk el Depardieu-ig, aki nem csak a francia–belga–orosz–montenegrói (hisz a balkáni állam kulturális nagykövete is) együttélés hús-vér szimbólumaként, de egyben egykori önmaga erősen túlrajzolt karikatú­rájaként adta Szegeden a Háry János félhülye királyát. A különben szimpatikus rendező, Béres Attila ugyanakkor nagyot téved, amikor azt mondja, hogy Kodálynak és rajta keresztül a magyar kultúra egészének tesz szolgálatot Depardieu, amikor önnön celebsége szárnyaira veszi a zeneszerző nevét és népszerű dalműve címét. Körülbelül annyival lesz híresebb vagy érdekesebb Kodály a francia bohóc nevétől, mint amennyivel ügyesebb az észak-koreai kosárlabdacsapat Dennis „a Féreg” Rodman felbukkanásától. Persze a kultúra-népszerűsítés útjai is kiszámíthatatlanok, ám az nem derül ki, hogy erről a kérdésről mi a Határok nélkül stábjának a véleménye, sőt az egész műsor valahogy azt sugallja, hogy készítőinek a biztonság kedvéért inkább semmiről sincs véleményük.

MR1-Kossuth rádió, augusztus 30.

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.