Tévésorozat

Krízis

Interaktív

Mi sülhet ki abból, ha az USA legnagyobb fejeseinek a gyerekei egy gimnáziumi osztályba járnak?

Csakis egy túszdráma, amely leginkább egy mozgó asztalra épített kártyavárhoz hasonlít. Az alaphelyzet, miszerint az elnök és a legjelentősebb kommunikációs, fegyvergyártó stb. cégek vezetőinek csemetéi egy buszban vihetők osztálykirándulásra, olyany-nyira meseszerű, hogy két dolgot tehetünk, egy: kikapcsoljuk a tévét; kettő: nevetünk egy jót, és afféle katasztrófaturistaként élvezzük az abszurditást, s onnantól már minden jól megy. A mese nem okos, inkább klisés, a lényeg a személyes bosszún alapuló csavaros pszichológiai kísérlet. Meddig megy el egy szülő, hogy visszaszerezze a gyermekét? A kifundált követelések teljesítése során ráadásul nem egyszerű terrorcselekményt kapunk, hanem egy nagyszabású összeesküvésnek kellene lelepleződnie. Ez az ígéret, így lesz ebből egy évad alatt lefuttatható high concept. Némi felüdülést adhatnak a karakterek, akik sajnos szintén nem újszerűek - családi drámával problémázó szőke FBI ügynöknő plusz az újonc zöldfülű és társaik. Leginkább az első részekben felbukkanó megmentett kisfiú kellemes meglepetés: a kis kövér stréber, kiugró tudással, szórakoztató jelenetekkel. Jó játék a 30 fős elitkamaszság csoportmechanikáját is figyelgetni, ennyi elkényeztetett egykét ritkán hord egy sorozatba a szél. A legnagyobb baj az aggodalom, hogy feleslegesen nézzük végig az egészet: a kártyavár összedől, és kiderül, hogy még asztal sem volt alatta. Az igazi krízis pedig a borzasztóan igénytelen intro és a bántó középszer.

A Fox műsorán


Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.