Tévé

Magánéleti blikkfangok

Csisztu 24

Interaktív

A műfaji határok elmosódása, sőt e határok következetes fölszámolása ugyan korántsem a legújabb idők fejleménye és persze nem is a tévé saját leleménye, ám az nehezen vitatható, hogy napjaink televíziózása érzékletes példák sorát tárja elénk e jelenség illusztrálására.

Ilyen jól ismert példa – a szimpla napi hír és az összeesküvés-elméletes rémlátomás összeolvadása mellett – a műsorrá átminősített reklám esete. Vagyis, ahol már nem bújtatott vagy éppen szemérmetlenül nyílt termékelhelyezésről van szó, hanem ahol maga a reklám a műsor. A műfajtalanságnak erre a merész és bizonnyal csupán ideiglenes végpontjára a hazai tévézésben elsőként talán az az ágynemű- és mágnesesderékalj-márka érkezett el, amely interjúvá maszkírozott reklámblokkjaiban a cég termékei közé ültette-fektette be néhány, alacsonyabb árfolyamú, de azért még népszerű művészünket.

Akárcsak ezek az ágyneműs beszélgetések, úgy immár Csisztu Zsuzsa ATV-s műsora is a feltáró jellegű mélyinterjúkat, a sztárlelkek kielemzését kapcsolja össze a reklámozás kendőzetlen főmotívumával. Csakhogy itt nem magnetizált párnacihákra, hanem szállodákra és turisztikai célpontokra összpontosul a figyelem, miközben a „bulvárwellness” adásaiban esetről esetre „két fantasztikus művész” és egyszersmind „két szakmai maximalista” nyílik meg a műsorvezető előtt – szállodai szobában, a recepció felé vonultában, a folyosón, a lobbyban és lent az étteremben. Ilyenkor persze az igazgató(nő) is elő-előkerül, hogy fogadja vendégeit, s hogy lereagálja a sztárok elragadtatott bókjait, no és Csisztu meglepően jól értesült szavait, amelyekkel a szálló épp zajló profilváltását jellemzi.

Legutóbb Keresztes Ildikó és Szabó Sipos Barnabás (úgy is, mint George Clooney szinkronhangja) tölthetett 24 órát egy tatai luxusszállóban, ahol mindketten számot adtak „magánéleti blikkfangjaikról”. A megnyílás persze nem ment, nem is mehetett könnyen, elvégre Keresztes Ildikó kereken kijelentette: „Ne tereljük a beszélgetést abba az irányba, hogy az én magánéletemről beszélünk, mert nem szeretek erről [beszélni] sem ezelőtt, sem ezután.” Igaz, ezt épp egy idevágó témájú nagymonológ kellős közepén kérte Csisztutól, hogy aztán zökkenőmentesen (és picit zavarosan) tovább folytassa a párkapcsolatokról, a lelki problémákról és a gyermekvállalás kérdéseiről megkezdett eszmefuttatását. (Rövid részlet: „a kommunikáció az nagyon fontos...”)

Csisztu itt is, egyebütt is komoly beleérző hajlandóságról és igen suta interjúkészítői készségről tesz tanúbizonyságot. Kérdései a legtöbbször mélyen empatikus közbevágások, ezeket a néző, de olykor az interjúalany sem hallja meg pontosan. Ami nem is feltétlenül baj, merthogy a megértés könnyen leapaszthatja a lelkesedésünket. Például akkor, amikor a színpadi szerepeinél szinkronhangként „talán” jobban ismert Szabó Sipos Barnabást ekképp méltatja: George Clooney nem létezik az ő hangja nélkül ebben a kis országban, „de nem csak itt persze”. Vagy amikor az eredetiség csúcsait ostromolva megkérdi Keresztes Ildikótól: „Te versenyző lélek vagy?” Fogódzkodjunk meg: Keresztes Ildikó az.

ATV, május 24.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.